hétfő, december 17, 2018

Keresés

Külhoni magyar vezetők a Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak

karpat haza

A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési lehetőségeket tekintették át külhoni magyar szervezetek képviselői július 9-én a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon, az Országházban.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Szász Jenő és munkatársai bemutatták a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030-at. A következő 15 évre szóló koncepció legfontosabb üzenete, hogy a nemzetpolitikai, kisebbségügyi stratégiák mellett itt az ideje a Kárpát-medence térségére kiható gazdaságfejlesztésnek, területfejlesztésnek, amely a stratégiai tervezés gerincét kell, hogy képezze, tekintettel a foglalkoztatás, a vállalkozások és a fejlesztések területén tapasztalható, kedvezőnek nem mondható állapotra a térségünkben. A nemzetstratégia megvalósítása csakis jelentős anyagi ráfordítással valósítható meg, ezáltal az eddigi kedvezőtlen folyamatok látványosan felerősödhetnek. Ennek hiányában a 21.században zajló folyamatok vesztese lehet a Kárpát-medencében élő magyarság.
A rendezvény kezdetén a szakmai fórumon megjelenteket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke köszöntötte. Köszöntőt mondott Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a Fidesz alelnöke. A magyar nemzetpolitika új irányvonalát Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára vázolta fel. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatói, Horkay Nándor és Molnár György előadásukban mutatták be a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció részleteit.
Az intézményesített Kárpát-medencei szintű együttműködések lehetőségeit Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Kovács Sándor, a Kárpát Régió Üzleti hálozatának vezérigazgatója ecsetelték, majd következtek a beszámolók a külhöni magyar tervezési és fejlesztési folyamatokról. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai alelnöke, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alapító tagja felvázolta a néhány hete bemutatott Baross Gábor Terv, Dél-Szlovákia/Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervének stratégiáját, a terv legfontosabb célkitűzéseit. Az ebben foglalt kitörési pontok, fejlesztési tervek között említette a határon átnyúló és a határmelléki közlekedési infrastruktúra bővítését – jelezve, hogy újabb Ipoly-hidak épülhetnek –, az autógyárak beszállító háttériparának fejlesztését, a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, a régió erőforrásaira való építkezést és a vidéki turizmus lehetőségeinek kiaknázását. Kiemelte továbbá a közbeszerzési szabályozás átalakításának, valamint a szakoktatás korszerűsítésének szükségességét.
Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását - mint mondta - nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A külhoni magyar politikus összegzése szerint a román-magyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az erdélyi Mikó Imre Tervet mutatta be, rögzítve: a gazdaságfejlesztés kulcstényező. Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat - mutatott rá, hozzátéve: jövőképük az, hogy megteremtsék a „Kelet Svájcát”. Kiemelt helyen említette az agráriumot, egyúttal problémaként hozva az értékesítési lánc hiányát. Geréb László, a MÜTF Oktatási Központ igazgatója mutatta be A székelyföldi lámpás emberi erőforrás fejlesztési programot. A Vajdasági Magyar Szövetséget vezető Pásztor István arról beszélt, hogy a bemutatott tanulmányok mind kiválóak, de őszre el kell jutni az operatív programok megfogalmazásáig, és meg kell teremteni az ehhez szükséges intézményrendszert, valamint az anyagi forrásokat, amelyek három helyről jöhetnek össze: abból az országból, ahol az adott magyar kisebbség él, az Európai Uniótól, valamint az anyaországból. Pataki Gábor közgazdász mutatta be a készülő Edgán Ede Terv, Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terv vázlatát.
A szakmai rendezvény zárszavát Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes-államtitkára tartotta meg. Zárszavában a stratégiai tervezés fontosságáról beszélt, kiemelve a Kárpát-medencében zajló stratégiai tervezés időszerűségét.
A fórumon jelen volt Géresi Róbert, református lelkész, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnökségének püspökhelyettese és Vitárius Lajos, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság ügyvezető elnöke.

Farkas Iván/Felvidék.ma

 

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia