hétfő, március 25, 2019

Keresés

„Bár sok az ősz hajszálam, azért szép szakma a miénk" – A 70 éves Beke Sándor könyvvizsgálónál jártunk

1072Napokban töltötte be 70. életévét, de szellemi frissessége mit sem kopott az évek alatt. Talán nem véletlenül, hiszen egy olyan szakmát űz évtizedek óta, ahol a legfőbb erénynek a fegyelem és az alaposság számít. A még mindig aktív Beke Sándor komáromi közgazdász-könyvvizsgálónál jártunk, aki életéről, szakmájáról és az általa alapított szörfcsapatról is mesélt.

"Négyéves koromban gyermekbénuláson estem át és ebből kifolyólag a jobb lábam nem olyan, mint kellene. Hamar eldőlt tehát, ha akarok valamit kezdeni az életben, az eszemet kell használnom" – mondja Beke Sándor neves komáromi közgazdász-könyvvizsgáló, akit irodájában kerestünk fel.
„Tanyon születtem, Nemesócsán jártam alapiskolába, a középiskolát pedig Érsekújvárban kezdtem el, az ottani a közgazdasági szakközépiskolában, az utolsó évet azonban már Surányban végeztem el, ide költözött át ugyanis az intézmény. Először a Csehszlovák Állami Bankban helyezkedtem el, három év után azonban váltottam, ugyanis a komáromi dohánygyár igazgatója mindenáron azt szerette volna, hogy nála dolgozzak. Addig duruzsolt a fülembe, míg ráálltam, így aztán a dohánygyárban folytattam mint felvásárló könyvelő és tervező. Tizenhat évig dolgoztam a gyárban, s míg itt voltam a munka mellett elvégeztem a nyitrai agrártudományi egyetemet közgazdász szakon. 1978-ban szereztem meg az oklevelet, s innentől kezdve már közgazdászként dolgoztam, először a komáromi pékségben, majd keszegfalvai szövetkezet főkönyvelőjeként, közgazdászaként" – meséli.

A rendszerváltás Beke Sándor életében is változást hozott: Szlovákiában az elsők között lett szakképzett könyvvizsgáló. Ahhoz, hogy az ember könyvvizsgálói oklevelet szerezzen, már akkor is komoly követelményeknek kellett megfelelni. „Miniszté

riumi szakemberekből és a szlovák könyvvizsgálói kamara tagjaiból álló bizottság előtt vizsgáztunk, először írásban, mely egy egész napot vett igénybe. Ennél azonban sokkal megterh

előbb volt a szóbeli vizsga, hiszen legalább öt órán át tartott. Mikor végeztem, teljesen elment a hangom, a feleségemnek suttogva tudtam csak elmondani, hogy sikerült a vizsga. Az előkészítő tanfolyamot nyolcvanan kezdtük, a végén azonban csak nyolcan maradtunk. Nagy "kínzásoknak" voltunk kitéve, talán ezért is mondják, hogy a könyvelők krémjei a könyvvizsgálók" – jegyzi meg.
De mit is csinál valójában egy könyvvizsgáló? - tettük fel a kérdést a szakembernek. „Sokan összekeverik a tevékenységünket az ellenőrzéssel. Nem állami szerv vagyunk és nem is ellenőrök, hanem független vizsgálók. Nem büntetünk, csak ajánlunk. Felhívjuk azoknak a cégeknek, szervezeteknek, önkormányzatoknak a figyelmét, akiknek dolgozunk, arra, ha valahol pontatlanságot találunk. A könyvvizsgáló tehát csak véleményez egy könyvelési zárást, megállapítja, hogy az megfelel-e a törvény által előírt követelményeknek. Ott, ahol azt érzékeljük, hogy befolyás alá kerülünk, azonnal félbe kell szakítanunk a munkát és jelentenünk kell.Tevékenységünkkel ma már tisztában vannak az emberek, korábban azonban előfordult, hogy nagy lett az ijedtség ott, ahol megjelentünk" – válaszolt.1072

Beke Sándor a mai napig képzi magát, ami az ő szakmájában természetes. Évről-évre változnak ugyanis a jogszabályi előírások, így nem spórolhatja meg a folyamatos önképzést. „Évente minimálisan 48-50 órás kötelező továbbképzésen kell részt vennünk. Aki ezt nem teljesíti, azt először csak felszólítják, de ha továbbra sem lép az ügyben, akár ki is zárhatják a könyvvizsgálói kamara tagjai közül. Jelen pillanatban két könyvvizsgálói asszisztenssel dolgozom, nekik még többet kell tanulniuk és még több képzésen kell részt venniük. Közülük az egyik már hatodik éve dolgozik mellettem, s csupán egy vizsgája van hátra ahhoz, hogy ő is szakképzett könyvvizsgáló legyen" – árulja el, és sajnálattal teszi hozzá, hogy Dél-Szlovákiában ezen a területen nagyon kevés a szakember: Komáromban például csak hárman vannak, az egyik ráadásul javarészt már csak Pozsonyban dolgozik.
„Betekintés a könyvvizsgálat világába – ezzel a címmel adtam elő pár évvel ezelőtt a Selye János Egyetemen" - idézi fel. "Gondoltam, akit érdekelne a könyvvizsgálat, annak szívesen elmagyarázom. Voltak jelentkezők, persze nem sokan, de amikor megtapasztalták, hogy ez mennyi tanulással jár, ők is felhagytak vele. Pedig nagy a kereslet egy jó könyvvizsgáló iránt, de mint tudjuk, semmit sem adnak ingyen. A másik oldalról pedig nagy fegyelmet is követel az embertől ez a szakma. Komoly etikai kódexnek kell megfelelnünk, amelyben szerepel például az is, hogy egy könyvvizsgáló nem tartozhat adóhivatalnak, egészségügyi biztosítónak. Nekem ezzel soha nem volt gondom."

A szlovák könyvvizsgálói kamarának jelenleg hozzávetőleg 800-900 tagja, ebből csaknem nyolcszáz természetes személy. Ezen belül létezik egy 80-100 főt számláló szűk csoport, amelynek tagjai évek óta minden előírásnak megfelelnek, s munkájukat a legmagasabb szinten végzik. A csoport tagja Beke Sándor is, aki így nem csupán cégeket és szervezeteket vizsgálhat, hanem politikai pártokat is. Az, hogy éppen melyiket, sorsolás útján derül ki, ennél többet azonban nem árulhat el, ugyanis szigorú titoktartási kötelezettségek vonatkoznak rá. Annyit azért elmond, hogy most is éppen egy országosan ismert pártot vizsgál, korábban pedig már volt szerencséje Robert Fico és Marián Kotleba pártjához is.
Beke Sándornak úttörő szerep volt a szlovák és a magyar könyvvizsgálói kamarák közti jó kapcsolat kialakításában is. „Vágner Vilmos dél-komáromi könyvvizsgálóval beszélgetve merült fel bennünk, mi lenne, ha a két kamarát összehoznánk. Szó szót követett, s végül megszerveztünk egy találkozó, ahonnan a két kamara elnöke nagy megelégedéssel távozott, így a találkozóknak lett folytatása. Sőt, odáig jutottunk, hogy a magyar és a szlovák kamarák együttműködése után ma már a visegrádi négyek kamaráinak évenkénti találkozójára is sor kerül – minden évben más országban. Korábban a magyar kamara rendelkezett a legnagyobb tapasztalattal, talán annak okán is, hogy a legrégebben alakult. Az évek alatt sokat tanultunk tőlük. Később azonban fordult a kocka, és ma már elég jó pozíciója van a szlovák könyvvizsgálói kamarának is" – jegyzi meg.

Az ezeken a találkozókon szerzett tapasztalatai és kapcsolatai nyújtottak segítséget Beke Sándornak a Kettős könyvvitel vállalkozók részére a Szlovák Köztársaságban című, hiánypótló kiadványnak a magyarra való fordításában, melyre a szlovák Súvaha kiadó kérte fel a komáromi szakembert még 2011-ben. A 240 oldalas kötet fordítását korábban két fordítóiroda sem vállalta. A rövidre szabott határidő ellenére Beke Sándor örömmel vágott bele a munkába, és Szoboszlai Mária számviteli szakértővel közösen mindössze két hónap alatt végeztek a fordítással. „A kiadványnak nagy sikere volt, hamar elkapkodták. Elsősorban a Szlovákiában bejegyzett magyarországi vállalkozók forgathatják haszonnal, de hasznos lehet azoknak a felvidéki magyaroknak is, akik a magyar szaknyelvvel is megismerkednének" – mondja kötet fordítója, aki azonban a látszat ellenére nem csupán a közgazdaságtannak és a könyvvizsgálatnak él.
„Sokan mondhatják, hogy egy kicsit szemellenzős munka a miénk, s ebben van igazság. Ezért mindig kerestem valamit, ami kikapcsol. A betegségem ellenére gyermekkorom óta úszom, kerékpározom. Biciklivel megjártam Horvátországot és a Tátrát, pár évvel ezelőtt pedig még a saját szörfcsapatomban szörföztem. Barátokkal, ismerősökkel – akikkel éveken keresztül rémei voltunk a vizeknek – létrehoztuk a SABÁ-t, azaz a Sanyi bácsi szörfcsapatát. Szép eredményeket értünk el, volt olyan év, amikor már januárban kinn voltunk a vizen. Az apácaszakállasi tó volt a bázisunk, ahonnan eljutottunk egészen a görögországi szörfparadicsomokig is. A fiatalok még mindig csinálják, én azonban már csak amolyan öregapjuk vagyok. Emellett nemes kötelességből mindig fontosnak tartottam, ha tehetek valamit a felvidéki magyar közösségért. Alapító tagja vagyok a Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társaságának, szerepet vállalok a komáromi Lehár Társaság munkájába és ISSF-menedzserként segítem a KFC labdarúgócsapatot is, melynek mérkőzésein mindig ott vagyok" – meséli.
Azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy mindemellett maketteket épít és zenélő képeslapokat készít. Ez utóbbin a Klapka tér és a komáromi városháza épülete látható, s ha a képeslap kinyílik, Egressy Béni Klapka-indulója csendül fel belőle. A komáromi gyerekek nagyon szeretik. "Talán több az ősz hajszálam, mint másoknak, de azért szép szakma a miénk" - mondja búcsúzóul.

LM, Gazdaság.sk

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia