szerda, május 27, 2020

Keresés

Tárolás, rekultiváció vagy a szemétégetés a megoldás?

3100Szlovákiában a hulladékgazdálkodás zömmel az olcsó hulladéktárolókra, illetve a rekultivációra épül. Síkvidékeinken is gyakori látvány a legális szeméthegyek emelkedése (sajnos az illegális lerakatoké is), melyeket aztán (például az Ekel község mellettit) rekultivációval próbálnak „szalonképessé" tenni.

Elöljáróban szükséges tisztázni a rekultiváció jelentését. A fogalom szaknyelven szólva az alapvetően emberi tevékenység által roncsolódott terület tájképbe történő visszaillesztését jelenti. Hulladéklerakatok esetében azonban akár a mezőgazdasági, akár az erdőgazdasági hasznosítás nem, vagy csak korlátozott mértékben valósítható meg, beépítésük pedig nagy nehézségekbe ütközik. Legfontosabb feladat tehát a tájseb (lásd. szeméthegy) eltüntetése és a hulladéklerakatból történő szennyezőanyag-kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása.

A rekultivációs munkálatok során a hulladéklerakatok tartalmát korszerű technológiával „becsomagolják", hogy az esővíz ne mossa ki a szennyező anyagokat. A hulladékot záró, szigetelő réteggel, majd földdel fedik be, végül füvesítik, tehát helyreállítják a környezet eredeti állapotát, s megoldják a csapadék biztonságos elvezetését is. Az így helyreállított területet folyamatosan, évtizedeken keresztül figyelik, hogy nem sérült-e meg a „csomagolás", nincs-e szivárgás valahol.

Magyarán az emberiség ezáltal mintegy a „szőnyeg alá söpri" a szemetét...

A SITA hírügynökség nemrégiben interjút készített Eva Chmielewskával, a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kara Környezetvédelmi Tanszékének tanárával, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákiának ehelyett a megoldás helyett inkább a hulladék újrahasznosítására és égetésére kellene a figyelmét irányítania.

Azzal érvelt, hogy a korszerű hulladékégetők képesek úgy megsemmisíteni a hulladékot, hogy közben nem kerül sor károsanyag-kibocsátásra. Ennek köszönhetően a hulladék környezetkárosítás nélkül semmisíthető meg, mi több, energiát is termel, vagy egyéb célokat szolgál.

Az uniós tagországok közül egyébként a hulladéklerakatok kínálta megoldást Szlovákiánál csak Görögország, Málta, Ciprus, Románia és Horvátország használja ki még nagyobb mértékben. A külföldi pozitív példaként említhető hulladékégetők közül azokat emelte ki, melyek a hulladék puszta megsemmisítése mellett egyéb hasznos célokat is szolgálnak.

„Koppenhágában például pozitív példaként szolgál a Copenhill szemétégető, melynek tetőzetén sílesikló pályát építettek ki. Ez egyszerre termel elektromos és hőenergiát, s közel 100 ezer háztartást lát el elektromos energiával. Bécs központjában egy érdekes építészeti megoldású hulladékégető található, melynek gyakorlati haszna mellett az esztétikai értéke is figyelemreméltó" – sorolta Eva Chmielewská.

Azt sem titkolta ugyanakkor, hogy az ilyen szemétégető építése komoly anyagi ráfordítást igényel, s gyakran ütközik a környék lakosságának ellenállásába. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy Szlovákiában jelenleg közel 150 környezetvédelmi kockázat megoldására kell mielőbbi megoldást találni, s ezek fele hulladéklerakat.

„A legnagyobbnak számító, Pozsonyhoz közeli zohori lerakatra évente közel 100 ezer tonnányi szemét kerül. Környezetében, így a Csallóközben is számtalan kisebb lerakat található, ahol nem mellesleg a térség ivóvízkincse van – mondta Chmielewská. A Duna mente talajának összetétele többnyire kavicsos-homokos, ami azt jelenti, hogy a szemétlerakat szennyező anyagai a talajvízbe jutva tönkreteszik azt. És akkor még nem is szóltunk a környezetet csúfító látványról, amit ezek nyújtanak.

Mindez az ország lakosságának mentalitásáról is sokat elárul és turisztikai szempontból sem teszi vonzóvá a térséget, miközben tőlünk alig pár kilométerre, Ausztriában lényegesen esztétikusabb látványt nyújt a környezet. Mindezen, bár rendkívül pozitívan értékelhető, nem segít a környezetvédelmi aktivisták igyekezete sem. A professzor asszony szükségesnek tartja az ellenőrzés és a bírságok szigorítását, annak érdekében, hogy sikerüljön visszaszorítani a környezetszennyezést.

A hulladéklerakatok első országos felmérését a kilencvenes évek elején végezték Szlovákiában, amikor 7 204 hulladéklerakatot jegyeztek, melyek közül mindössze 335 volt legális. Ebből 1995-ig 1 470-et sikerült szanálni a Phare program keretén belül, miközben többségük nem tartalmazott veszélyes hulladékot.

2007-ben már közel 6 ezer illegális és 162 legális hulladéklerakatot számoltak össze, jelenleg pedig a Környezetpolitikai Intézet 111 legális szemétlerakatot tart nyilván. A TrashOut alkalmazás szerint Szlovákia-szerte közel 6 ezer illegális hulladéklerakat található.

Fotó: globoport.hu

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia