szombat, február 22, 2020

Keresés

Szubtrópusi éghajlatú országgá válunk?

3074Annak ellenére, hogy a klímaváltozás tényét sokan megkérdőjelezik, vagy legalábbis alábecsülik, neves tudósok meg vannak győződve róla, hogy bolygónk ebben az évszázadban meghatározó éghajlati és időjárási változások elé néz, hiszen az utóbbi 65 millió év leggyorsabb ütemű klímaváltozását tapasztaljuk.

Az átlaghőmérséklet emelkedése, a gleccserek olvadása, a tengerek szintjének megemelkedése, radikális hőmérsékleti ingadozások, az éghajlati övezetek eltolódása, az emberek, állatok ezzel összefüggő elvándorlása, a növényzet változása – ezek azok a tényezők, melyekkel az emberiségnek meg kell küzdenie.

„A globális éghajlat olyan gyorsan változik, hogy azt már nem mérhetjük a Föld történetének egyik általunk ismert globális klímaváltozásának üteméhez sem, legalábbis az utóbbi 65 millió évre visszatekintve" – állítja a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa, Jozef Pecho az intézet honlapján közzétett elemzésben.

A 20. század elejétől a globális átlaghőmérséklet szerinte több mint 1 °C-kal emelkedett, miközben ennek a felmelegedésnek a jelentős része az utóbbi 50 évre esik. Pesszimista feltételezések szerint már ennek a századnak a végére lényegesen kiterjednek a melegebb és szárazabb éghajlati övek határai csaknem minden kontinensen, az átlaghőmérséklet pedig 3-10 °C-kal emelkedik.

A legjelentősebb éghajlati változások az északi féltekén játszódnak le, döntően a szubtrópusi és a mérsékelt égövben. A klímaváltozások a 21. század végére elérhetik az összes kontinens csaknem felét, ami megközelítőleg 62,2 millió négyzetkilométernyi területet jelent.

A hőmérséklet legjelentősebb emelkedését a klimatológusok a telekre jelzik elő. Az Északi-sark körüli területeken, azaz az Arktiszokon, Kanada és Oroszország északi részén a decembertől februárig terjedő időszakban 12 °C-kal is emelkedhet a hőmérséklet.

Valamivel lassabban melegszenek fel az északi félgömb mérsékelt égövi területei, ahol 5-7 °C-os hőmérséklet-növekedés várható. A legkisebb mértékű felmelegedés Közép-Amerikában, Nyugat-Európában, vagy a Csendes-óceán trópusi övezetében várható.

Ezeken a területeken kevesebb mint három fokkal emelkedik hőmérséklet. Nyáron a legjelentősebb hőmérséklet-emelkedésre az északi félgömb mérsékelt övezetében lehet számítani az USA, a Földközi-tenger és Közép-Ázsia térségében, ahol nem kevesebb, mint hat fokkal melegebb várható.

A klímaszakértők abban is megegyeznek, hogy az északi félgömb mérsékelt és sarki övezeteinek döntő része, valamint az ázsiai monszunövezetek és a trópusi Afrika a jelenlegihez képest csapadékosabbá válik. A trópusi Dél-Amerika, a Földközi-tenger térsége, Dél-Afrika, Ausztrália és Közép-Amerika viszont szárazabb lesz.

A sarkköri klíma csak az észak-amerikai és az eurázsiai kontinens legészakibb részein és Grönlandon marad változatlan. „Nagyon fontos vonása lesz az európai klímaváltozásnak a Földközi-tenger térségében az új típusú klíma kialakulása" – magyarázza Pecho. Például Spanyolországban és Törökországban a száraz sivatagi klíma válik meghatározóvá, a szubtrópusi éghajlat pedig áttolódik a Földközi-tenger mentéről északra, egészen Szlovákiáig.

(Webnoviny.sk)
Fotó: port.hu

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia