hétfő, március 25, 2019

Keresés

Több mint 21 ezer ember jelentett már magáncsődöt

2897Az ember élete során számtalan ok miatt kerülhet anyagi válsághelyzetbe és ebből adódóan adósságspirálba, betegség, haláleset, a munkahely elvesztése, meggondolatlan hitelfelvétel, a pénzügyi ismeretek hiánya és sok egyéb miatt.

Ebből pedig sok esetben egyszerűen nincs kiút, ráadásul a kisebb adósságok is tetemessé dagadhatnak a különböző büntetőkamatokkal és a végrehajtói díjjal együtt. A végrehajtások magas száma – Szlovákiában minden ötödik embert fenyeget végrehajtás – vezetett a magáncsőd intézményének bevezetéséhez. Ez tulajdonképpen csődvédelmet jelent, a lényege, hogy megelőzze a súlyosan eladósodott személy teljes anyagi ellehetetlenítését.

A tiszta lappal történő indulás lehetősége fejében azonban az adós nemcsak a kötelezettségeitől szabadul meg, hanem a vagyonától is.
Ennek ellenére a magáncsőd iránt komoly érdeklődés mutatkozik. Nem egész két esztendő alatt több mint 21 ezer ember élt Szlovákiában ezzel a lehetőséggel. A magáncsődöt nálunk már 2006-ban bevezették, ám az akkori szabályozás sokak számára nem volt elérhető, túl szigorúak voltak a feltételek. Ezért 2017. március 1-jei hatállyal enyhítették a szabályait.

Amennyiben végrehajtás indul valaki ellen, nem nyithat bankszámlát és legálisan munkát sem vállalhat. Sok esetben ugyanis a vagyon lefoglalása sem elegendő az adósság rendezéséhez, s ebben az esetben az adós csaknem összes bevételére ráteszi a kezét a végrehajtó. Ezért is ajánlott ilyenkor a Jogsegélyközponthoz fordulni és magáncsődöt jelenteni. A Jogsegélyközpont már sok éve segít a nem banki pénzintézetek ügyfelei problémáinak megoldásában.

A magáncsőd intézményének elérhetővé tételére annak érdekében volt szükség, hogy az adósságcsapdában vergődők esélyt kapjanak a legális gazdaságba való visszatérésre. Ezek az emberek ugyanis többnyire feketén vállalnak munkát és nem fizetnek egészségügyi és szociális járulékot, ennek ellenére a kórházi kezelésüket az állam téríti, s minimális nyugdíjat is kapnak. Ezért az állam részére is előnyösebb számukra lehetővé tenni a magáncsőd bejelentését, s a legális munkavállalást.

Amikor valaki magáncsődöt jelent, egy csődgondnok átértékeli a kiadásait, és pénzzé teszi mindazon vagyontárgyait, amelyek nem számítanak létszükségletnek. Magáncsődöt bárki jelenthet, függetlenül attól, hogy kinek tartozik, ennek feltétele, hogy végrehajtási vagy hasonló más eljárás indult ellene, miközben a kötelezettségének már 180 napja nem tett eleget, valamint hogy olyan követelésről van szó, mely végrehajtási eljárással behajthatatlan.

Korábban, ha a fizetésképtelenné vált személy csődeljárást kezdeményezett magával szemben, a bíróság csak akkor hagyta jóvá az indítványt, ha a vagyonának értéke elérte az 1650 eurót. Az eljárás befejeződése után pedig, vagy már az azt kezdeményező beadvánnyal együtt az adós kérhette, hogy a bíróság mentse fel az adósságai alól. Ha a bíróság úgy ítélte meg, hogy együttműködött, teljesítette kötelességeit, törölték az adósságait. Ugyanakkor meghatároztak egy hároméves próbaidőt, mely alatt az adós köteles volt minden évben egy bizonyos összeget törleszteni, amelyet a csődbiztos arányosan szétosztott a hitelezők között. A bíróság csak a próbaidő letelte után törölte teljesen az adósságot, azokat a követeléseket pedig, melyeket a csődeljárás során és a próbaidő alatt sem sikerült kielégíteni, behajthatatlannak minősítve törölte.

A törvénymódosítás értelmében a magáncsőd intézményét igénybe vevő adósok kétféleképpen szabadulhatnak a tartozásaiktól: csődeljárást kezdeményezhetnek magukkal szemben, vagy a törlesztési naptár lehetőségét választják. Magáncsődöt tízévente egyszer lehet jelenteni. A csődeljárást csak olyan személy indítványozhatja, aki ellen már folyamatban van végrehajtási eljárás, egyébként csak a törlesztési naptár jöhet szóba. Az új szabályok szerint már nincs próbaidő, és az adósságoktól gyakorlatilag 2 hét alatt meg lehet szabadulni, nem kell 3 évet várni.
A magáncsőd alkalmazását kezdeményező beadvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a bíróság határozatban rendeli el a magáncsőd vagy a fizetési naptár alkalmazását, és már ebben a határozatban megszabadítja az adóst azoktól a tartozásoktól, melyeket sem végrehajtási eljárással, sem törlesztési naptár segítségével nem lehet behajtani.

Gyakorlatilag már ebben a 15 napos időszakban kiadott határozat felmentést jelent az adósságok alól. Csődeljárás esetén az adós átadja a vagyonát értékesítés céljából, s ebből kielégítik a hitelezőket. Törlesztési naptár esetében az adós megtarthatja a vagyona egy részét, de időben fizetnie kell a bíróság által meghatározott törlesztőrészleteket.

A törvénymódosítás bevezetett egy új fogalmat is: a lakás elidegeníthetetlen értékét. Ez az intézkedés egyfajta védelmet nyújt az adósoknak, hogy ne kerüljenek az utcára. A magáncsődbe került személy a nem kedvezményezett hitelezőkkel szemben megtarthatja vagyona egy részét. Ha a vagyon értéke nem éri el ezt a határt, akkor nem is teszik pénzzé. Ha az ingatlan értéke magasabb, eladják, a haszonból ezt a részt átutalják egy végrehajtási védelem alatt álló számlára, s az adós ezzel gazdálkodhat.

Vannak azonban olyan tartozások, melyektől a magáncsőd intézménye sem szabadíthat meg. A kedvezményezett hitelezőkkel szembeni adósságot mindenképpen törleszteni kell, ilyennek számít például a kiskorú gyermeknek fizetett tartásdíj, a kiszabott büntetések vagy a jelzáloggal biztosított követelés. A magáncsőd indítását formanyomtatványon kell kérni, ami lényegesen egyszerűsíti az adósságrendezés folyamatát. Az ügyfeleknek jogi képviselővel kell rendelkezniük, aki lehet a Jogsegélyközpont munkatársa vagy ügyvéd is.

Aki kikerül az adósságcsapdából, s hat éven belül nagyobb összeghez jut, például örökség útján, annak legalább a felét fel kell ajánlania a régi hitelezőinek. Ellenkező esetben felmerülhet a csalás vagy a rossz szándék gyanúja, s az egész adósságtörlést semmissé nyilváníthatják. Az adósságoktól megszabadított személy feltehetően hosszú ideig nem tud majd újabb kölcsönt felvenni, a magáncsődről szóló információ ugyanis bekerül a kereskedelmi közlönybe.

A spekulánsok ellen többféle módon lépnek fel. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az adós eltitkolta a vagyonát, a hitelezők a magáncsőd kihirdetésétől számított hat éven belül kérhetik annak semmissé tételét. Ugyancsak érvénytelen a magáncsőd, ha az adós annak megindítása előtt három éven belül átruházta a vagyonát valamely családtagjára vagy ismerősére.

Az elmúlt év folyamán magáncsődeljárással vesztette el a teljes vagyonát 13 004 férfi, valamint 8 352 nő Szlovákiában. A legtöbben közülük a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, de a férfiak között sok a harminc év körüli is. Volt, aki már 18 évesen magáncsődöt jelentett, de akadt közöttük két kilencvenéves asszony is.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia