péntek, november 16, 2018

Keresés

Felvidéki látványosság a Mesterségek Ünnepén

2749A koradélutáni forróságban a Budavári Palotához a Szent György térről vezető út végtelennek tűnik, de ott a Savoyai teraszra délután már árnyékot vet a Nemzeti Galéria épülete, ezért a gyakorlott látogatók tudják, hogy kellemesebb onnan kezdeni a sétát a különböző tájak, sőt országok sátrai között.

Először azonban a turul szobor alatti lépcsőről leérve át kell vágni magunkat azon az illat- vagy szagorgián, amelyben különböző sült húsok, kolbászok aromája keveredik a kürtöskalácséval és a kávééval, mert ugye nemcsak esztétikai élményt kell nyújtani a vendégeknek. A nyelvek is keverednek, mint itt a Várban mindig: angol, német, olasz, japán, különböző szláv beszéd üti meg a fülünket, de azért az esemény jellegéből adódóan legalább annyi a magyar látogató, mint a külföldi. S jóllehet a pesti oldalról is jól olvasható a Nemzeti Galéria homlokzatán feszülő molinó, hogy Frida Kahlo kiállítása tekinthető meg az épületben, ezúttal az érdeklődés a kovácsműhelyé, a csipkeverőké, kosárfonóké, korongozóké és azoké a zenészeké és táncosoké, akik az Oroszlános Udvar illetve a Savoyai terasz színpadán lépnek fel óránként váltva egymást.

A Mesterségek Ünnepén évente más-más ágazat kap kiemelt figyelmet. Idén a szövés és a fonás. A Várpalota minden udvarán, sétányán, rondelláján akadt olyan sátor, nem is egy, amelyben szövőszéken, rokkán mutatták be mesterségük fortélyait a lányok, asszonyok, sőt férfiak is: hogyan, milyen folyamatokon át jutnak el a lábuknál fekvő különböző fajtájú gyapjúhalmok a szövőszékig.

A látogatónak a jegy mellé adott kis füzet pontos tájékoztatást adott a helyszínekről és a programokról, utóbbiak nagy figyelmet szenteltek a családoknak, lévén Családok Éve, csupán egy hiányosságát említhetjük: míg a külföldi (üzbég, mongol, kínai stb.) népművészek fellelhetősége kiderül a füzetből, a határon túlról érkezett magyaroké nem. Igaz, hogy egy nemzet vagyunk, de azért nem ártana, ha a térképről kiderülne: hol találhatók a székelyek, vagy jött-e valaki a Felvidékről?

A szerencse azonban néha segíti a tudósítót. Csupán a hang: kisebb-nagyobb harangoké és a látványuk állított meg egy sátornál, amikor a szerény méretű feliratról leolvasható szlovákiai telefonszám árulta el az öntésre készülődő mester illetőségét.

A mester mindössze 20 éves: ifjabb Sliz Róbert Rozsnyóról és idősebb Sliz Róbert, aki mosolyogva közölte, hogy ő csak segéd a fia mellett, ha nagyobb súlyú öntvényeket készít. Az apa egyébként villanyszerelő. Fia, a Várhosszúréten bejegyzett alkotóház és műhely tulajdonosa az első évet fejezte be a kassai kohászati főiskolán, ahol felsőbb évfolyamra járó társainak ő szokott gyakorlati bemutatót tartani. Amíg a szükséges hőmérsékletet, az 1150 fokot elérte a bronz, addig ifj. Sliz Róbert elmesélte, hogy tíz éves korában kezdett érdeklődni a harangöntés iránt, és szinte teljesen egyedül tanulta a szakmát, jött rá a fortélyaira. Egyedül tervezi a mintákat is. Műhelye jelenleg 200 kg-nál kisebb harangok öntésére alkalmas. Sok megrendelést kap Szlovákián kívül Németországból, Lengyelországból, természetesen Magyarországról. A nagyobb harangokat templomok, a kicsiket magánszemélyek kérik. Az éppen készülő harang 33 kg-os lesz, 20% ón és 80% vörösréz adja a bronz ötvözetet.

Közben nehéz bőr védőruhát ölt, egy ismerős bekiabál: nem fázol, Robi? A bronz elérte a szükséges hőfokot, ekkor hatalmas fogókkal kiemeli, és a nézősereg tapsától kísérve beönti a beásott formába, amelyet előzőleg kicsit felmelegített, hogy ne hirtelen hűljön le a harang, csak fokozatosan másnapra. Majd, akkor fogja megtudni, hogy sikerült-e a munkája. De másnap készül az újabb harang, mert az a szándékuk, hogy itt a Mesterségek Ünnepének minden napján tartsanak bemutatót.

Mindezt a nagy figyelmet kívánó munka miatt megszakításokkal mondta el apa és fia, illetve a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének vezetője, ugyanis ez a magyarországi egyesület képviseli a fesztiválon a Gömöri Kézművesek Társulását, amelynek ifj. Sliz is tagja.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia