hétfő, november 19, 2018

Keresés

Átfogó kép a Kárpát-medence régióinak gazdasági helyzetéről

2708A Szlovákiai Magyar Közgazdászok kétnapos konferenciája június 14-én, az első napon három tematikus szekcióban, előadások és műhelymunkák során neves szakértők segítségével mutatta be a Kárpát-medence régióinak, társadalmi fejlődésének lehetőségeit és kihívásait.

A program a plenáris nyitóelőadásokkal kezdődött. Ennek első részében elemző előadásokat hallgathatott meg a közönség a Kárpát-medence régióinak gazdasági helyzetéről, a regionális különbségekről, és a lehetséges kitörési pontokról.

Nekünk Kárpát-medence, másoknak Közép-Európa

Az első előadás során Hardi Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA KRTK) tudományos főmunkatársa, egyetemi docens arra kereste a választ, hol élünk, hova tartozunk. Az MTA KRTK és a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent, Hardi Tamás szerkesztette Terek és tér-képzetek ccímű kötet szolgált az előadás témájául. Ebben egy nyolc országban, Budapesttől Linzig, kétezer fő bevonásával végzett „mental map" felmérés alapján rajzolódott ki, milyen az önképünk és kikről érezzük úgy, hogy egy földrajzi, politikai közösséghez tartozunk.

A Kárpát-medencéről, Közép-Európáról országonként, nemzetenként eltérő véleménnyel vannak a megkérdezettek ‒ állapította meg a kötet szerkesztője. Előadásában elmondta, a térségi identitás kérdésénél az egyén térszemlélete összekapcsolódik a földrajzi hellyel, ahol él, de kimutathatók etnikai, nemzeti, állampolgárság szerinti sajátosságok is.

Két fontos tényező

A kötet anyagát egy jelentős kérdőíves kutatás eredményei adták, amelyben osztrák, szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, szlovén, magyar, s kisebbségi magyar egyetemi hallgatókat kérdeztek arról, hogyan látják országuk elhelyezkedését a térségben, kiket tartanak partnerországnak, s hogyan látják országuk belső struktúráját. Összefoglalva a térségi identitást, térközösség-vállalást és kapcsolatrendszert két fontos tényező befolyásolta a válaszadó fiatalok tudatában: a jobb, magasabb anyagi színvonalú élet reménye, és az etnikai-történelmi viszonyok.

A jobb élet reménye szinte minden régióban azt mutatta, hogy szeretjük magunkat olyan térség részének érezni, láttatni, amely kívánatos számunkra, de elhatárolódunk olyan területi közösségektől, amelyeket nem kívánunk vállalni még akkor sem, ha földrajzilag vagy történelmileg a közösségnek lenne alapja ‒ magyarázta az eredményeket Hardi. „Ez elsősorban a térség nyugat felé való igazodásában látszik meg. Míg a keletebbi (szegényebb) ország válaszadói magas arányban vállalták a térközösséget a nyugati szomszéddal, addig fordítva ez nem volt érvényes" ‒ fogalmazott.

Sajátos eredmények

Hardi a kutatásokra alapozva megállapította, hogy az utóbbi években megjelent az etnikai-történelmi alapú terek erősödése is. Főként a szlovák, a magyar, a szerb és a horvát válaszadók körében, de az osztrák diákok erős német kötődését is ide sorolható ‒ vallja az egyetemi docens.

A szlovák, magyar, horvát, román, ukrán válaszokból szűkebb Közép-Európa rajzolódik ki, szoros etnikai kapcsolatokkal. Míg a szlovák válaszadóknál elsődleges a cseh kapcsolat, addig a magyarországi válaszok alapvetően eltérnek a többiektől. Térképzetük és identitásuk a Kárpát-medencéhez kötődik, de nem a szomszédos államok, hanem azok magyarlakta részeivel vállalnak térközösséget a válaszadók.

Pánszlávizmus

A kutatás rámutat a volt jugoszláv tagállamok sajátos helyzetére. A szlovén válaszok a Balkán teljes tagadását tükrözik. A horvátok esetében megjelenik a balkáni térközösség vállalása, de vélhetően ez egy földrajzi-etnikai szükségszerűséget jelent.

Szerbia ezzel szemben erősen kilóg a térközösségből erős orosz irányultsággal. Míg a különböző államokban élő válaszadók döntő többsége elutasítja a kelet-európaiságot, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat csak Ukrajnában zárták ki a válaszadók. Szlovákiában még a szláv közösség is megjelent mint térkapcsolat, Szerbiában pedig minden vizsgálatnál előbukkant Oroszország, mint fontos térközösség.

Összefoglalva, a térség belső kohéziója nem erősödött az elmúlt évtizedekben. Több példa is azt mutatja, hogy inkább gyengülni látszik, sőt Szerbia esetében más, kifelé, Oroszország felé mutató irány is erősnek tűnik.

Felvidéki helyzetkép

A felvidéki magyar közösség gazdasági helyzetéről Lelkes Gábor, az SZMKT elnöke számolt be a Baross Gábor Terv alapján. A gazdasági helyzetfelmérésből kiderült, négy eltérő fejlettségi szintű járáscsoportot határoztak meg a gazdasági, munkanélküliségi mutatókat, a vállalkozások számát, a tájhasználatot, illetve a centrum-periféria szemléletet alapul véve. Ezek szerint a nyugati, fejlett csoportba tartoznak a Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai és Vágsellyei járások. E járások esetében erős a főváros szívóhatásának érvényesülése, gazdaságuk és piacuk szorosan kötődik Pozsonyhoz, átlag feletti gazdasági teljesítménnyel. A második csoport a nyugati fejlődő, ahová a Komáromi, Lévai, Nyitrai, Érsekújvári járások tartoznak. Ezekre jellemző, hogy az ipar fejlesztése mellett a munkanélküliség, de a vállalkozások száma az országos átlag szintjén vagy alatta van. A középső csoportot a Losonci, Nagyrőcei, Rimaszombati, Rozsnyói járások alkotják, magas munkanélküliséggel, kevés vállalkozással. A negyedik csoport a keleti csoport: a Kassa-vidék, Nagymihályi és Tőketerebesi járásokban, ahol a nagyüzemi dominanciájú szántóföldi mezőgazdaság jelenléte a meghatározó. Szlovákia erős régióinak mindegyike azért lehetett sikeres, mert mögötte állt a kormány gazdaságpolitikája a nagyberuházások támogatásától az infrastruktúra fejlesztéséig. Ezek a pozitív lépések viszont a magyarok által lakott régiókban csak ritkán jelentkeztek.

Régióink helyzetének pontos felmérését vállalta magára a Baross Gábor Terv, hogy ennek alapján legyen mód megfelelő stratégiát kialakítani a gazdaságfejlesztésre. Egyszerűen fogalmazva, nincs más dolgunk, csak a köröket bezárni és a kistérségeinkben tartani a pénzt.

Románia gazdasága

Az erdélyi viszonyokat Tánczos Levente József, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság munkatársa mutatta be . Mint rámutatott, a román az Európai Unió egyik legnagyobb növekedését produkáló gazdasága, ám ironikusan megjegyezte, volt honnan indulni. Emelkedett a nemzeti jövedelmük az elmúlt években, aminek oka a fogyasztás növekedése mellett az, hogy az ország gazdasági húzóereje a gépipar lett, ezen belül is a gépkocsigyártás lépett előre jelentősen. Az Európai Unió gazdasága is nagyobb mértékben növekszik, így ez adja a fő kedvező hátteret bár a fogyasztás bővülése megtorpant. A nagymértékű kivándorlás miatt is szűkül a munkaerőpiac, és nem nő a gazdaság hatékonysága. Hangsúlyozta, Romániában is területenként eltérő fejlettséget mutat a gazdaság, és a legfejlettebb a főváros és vonzásköre, amely az ország GDP-jének egynegyedét adja. A székelyföldi megyékről elmondta, mikrovállalatok vannak a régióban és jellemzően az építőiparban és a kereskedelemben, nagyvállalatok gyakorlatilag nincsenek.

A Balkán kapuja

A romániai helyzetkép után a vajdasági gazdaság helyzetébe kaphattak betekintést az előadás résztvevői. Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szabadkai irodavezetője és a Szerbiai Magyar Közgazdász Társaság tagja Szerbia északi, Magyarországgal határos részéről tartott előadást. Vajdaság közigazgatásilag autonóm tartományában 1,9 millió ember, 26 különböző nemzetiség él és 6 hivatalos nyelvet használnak ‒ hangsúlyozta. A magyarok aránya mindössze 13%, székvárosa Újvidék, földrajzi és gazdasági egységei Bácska, Bánát és Szerémség. Mint mondta, befektetési szempontból ideális térségről van szó, hiszen fekvéséből kifolyólag gyorsan és könnyen elérhető a világpiac, a nyereség is növelhető a kedvező adórendszernek köszönhetően. További előnye még a vámmentes hozzáférés egymilliárd fogyasztóhoz ‒ emelte ki Dobó István. A befektetők számára vonzók lehetnek még az alacsony működési költségek, kiválóan képzett munkaerővel. Kiemelte: Vajdaság Szerbia, tehát a teljes ország exportjának 33 százalékát teszi ki. Fő kiviteli piacnak Oroszországot, az Európai Uniót és a CEFTA országait jelölte meg.

Fotó: Szalai Erika

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia