csütörtök, július 19, 2018

Keresés

A helyi márkák hiánya és Pozsony hatása

2645

Huszonhét beszélgetés megrendezését tervezi országszerte a Libertate Termék és szolgáltatás címmel. Március 28-án Vőkön, a hatodik helyszínen a Szenci járást, mint kistérséget vizsgálták a régió vállalkozóival karöltve.

Annak ellenére, hogy a járás két természetes régióban fekszik, egy része a Csallóközben, másik része a Mátyusföldön van, a lakosság életét elsősorban Pozsony közelsége határozza meg.

Duray Rezső, a Magyar Közösség Pártja járási elnöke köszöntötte a szervezők nevében a résztvevőket, aki kiemelte: gazdasági előadás már ősszel is volt a régióban, ahol a Baross Gábor Alapítvány mutatta be a gazdaságélénkítő programot, amelynek köszönhetően a Szenci járásból is többen kaptak támogatást.

Lelkes Gábor arról szólt, hogy a Szenci járás az ország egyik legfejlettebb régiója. Pozsony közelségének is köszönhetően itt nem a munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a magyarság arányának a csökkenése. Az a cél, hogy kialakulhassanak az együttműködési hálózatok, hogy a vállalkozók így is segíthessék egymást. Az elmúlt években újra értéke lett a háztájinak.

A Libertate célja: megerősíteni a magyarságot és a kistérséghez való kötődést, a cél a szülőföldön maradás. A Libertate három fő tevékenységi pillére a kulturális és oktatási, a családi és a gazdasági pillér.

Rajkovics Péter a Libertate által indított három honlapról is szólt, amelyek célja, hogy a felvidéki magyar vállalkozókat és a háztájiban termelőket segítsék. Ilyen a szolgaltatas.sk, termek.sk és a haztaji.sk. Az első kettő honlappal kapcsolatban elmondható, hogy hasonló van szlovák nyelven is, míg a haztaji.sk egyedi kezdeményezés.

Bödök Károly 2012-ben kezdte el gyűjteni a felvidéki értékeket, aminek közösségerősítő szerepe is van. Azt tapasztalta, hogy például az épített örökség, a szobrok, ismert emberek munkássága és szokások felkutatása erősíti a magyarságtudatot. Bödök Károly kiemelt több helyi értéket, amelyek térségi márkának nevezhetők, mint például a pozsonyi kifli, vagy az alistáli Szent Márton-templom, amely bekerült a Szent Márton-zarándokút helyszínei közé. Ezekre az emberek büszkék és ez erősíti a szülőföldhöz való kötődésüket.

Az általános ismertető után a helyi résztvevők elmondták, mit jelent számukra a szenci térség, mivel a járás két természetes régió határán fekszik, egyesek csallóközinek, mások mátyusföldinek tartották magukat. Abban azonban egyetértettek, nem jobb vagy rosszabb, de más a két régióban élők mentalitása. A legnagyobb problémát ebben a régióban nem a munkanélküliség, hanem a munka miatt ide költözők sokasága jelenti. Hiányoznak továbbá a hagyományos termékek is, kevés a kis- és közepes vállalkozó, inkább a multinacionális vállalatok dominálnak. A termőföldek nagy részét átminősítették építkezési telekké, vagy ipari területté, holott a rendszerváltás előtt virágzott a térségben a mezőgazdaság. Nagyon kevesen termelnek otthon, még saját fogyasztásra sem. A társadalmi helyzet hozta a változást, az állatok tartása és a kertészkedés teljesen háttérbe szorult.

A régió lakosaiból hiányzik a tudatosság és a lokálpatriotizmus, Pozsony hatása túl erős már a tizenkilencedik századtól, a huszadik század végétől pedig a nagyarányú ideköltözés is nehezíti az itteni magyarok életét. Ennek ellenére a résztvevők elmondták: büszkék származásukra, és szeretnének egymással együttműködni, ami talán ahhoz is hozzásegítheti majd az itteni vállalkozókat, hogy kialakítsanak egy helyi márkát.

(Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia