kedd, október 23, 2018

Keresés

Szlovákia Fico vezetésével az unió négy legkorruptabb országa közé kerülhet

2615

Szlovákiában már harmadik éve stagnál a korrupció elleni harc, derül ki a Transparency International (TI) nemzetközi civilszervezet szerdán kiadott éves jelentéséről tájékoztató közleményében.

A jelentésből megtudhatjuk, hogy Szlovákia, hasonlóan az előző két évhez, a korrupcióérzékelési index (CPI) alapján a világranglista 54. helyén tanyázik.

„Szlovákia a lehetséges 100 pontból 50-et ért el, eggyel kevesebbet, mint 2015-ben és 2016-ban, s ugyanannyit, mint 2014-ben. Ezzel Szlovákia a világ országainak azon harmadába került, ahol romlottak az évközi mutatók" – állapítja meg a TI jelentése.

Amennyiben folytatódik Szlovákiában az utóbbi három évben észlelt stagnálás, s a másik oldalon Romániában, Görögországban és Olaszországban a jelenlegi tempóban folytatódik a javulás, országunk 2020-ra az unió négy legkorruptabb országa közé kerülhet.

A közép-európai régióból leginkább Magyarországon romlott a helyzet, amely 9 helyet csúszott vissza, ezzel a 66. helyen áll. Lengyelország 36. lett, míg Csehország a 42. helyre került.

Nem vonják felelősségre a korrupciós ügyek megrendelőit

„A korrupció elleni harcban a stagnálás és tétova hozzáállás jeleit mutatta az állami intézmények eljárása az elmúlt időszakban" – állapította meg a TI. A szervezet arra is kitért, hogy a múlt év októberében, az ország történetében először ítéltek el magas pozíciót betöltő politikusokat, s kapott magas büntetést két volt építésügyi miniszter, Marián J. és Igor Š., az úgynevezett faliújságtender ügyében.

„Ugyanakkor a jelenleg még nem jogerős ítéletet csak tíz évvel az elkövetés után szabták ki, s a „megrendelőket" pedig nem ítélték el, vagyis nem jártak a korrupciós ügy végére. Ugyanakkor a korrupciós ügyekben elítéltek száma, ha azt az elmúlt tíz év első feléhez viszonyítjuk, az utóbbi két évben ötödével csökkent, s többnyire csak az úgynevezett kis halak kerültek horogra, akik az esetek 94 százalékában megúszták feltételes büntetéssel" – figyelmeztetett jelentésében a TI.

Nem teszik hozzáférhetővé a kulcsfontosságú dokumentumokat

Az elítéltek több mint a fele 100 eurót meg nem haladó ügyben volt vétkes. „A kormányon kívüli szervezetekkel együttműködve tökéletesítették a korrupció bejelentőinek védelméről szóló törvényt. Másrészt azonban sem személyi, sem politikai szinten nem történt felelősségre vonás a külügyminisztériumban, annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék a megrendelések terén számos hibára hívta a figyelmet, amire már 2016-ban is rámutattak a minisztérium volt dolgozói. A minisztérium mostanáig elutasította a kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférést" – szögezi le a TI jelentése.

A Transparency International pozitívan értékeli, hogy a kormányhivatalban korrupcióellenes főosztály alakult, amely aktívan részt vállalt a korrupcióellenes képzéseken.

„A kétes támogatások miatt politikai értelemben megtörtént a felelősségre vonás Peter Plavčan volt iskolaügyi miniszterrel szemben, aminek azonban büntetőjogi következményei nem lettek. Ezzel párhuzamosan a pártok által történő jelölésekkel a kormány aláássa az ellenőrző hivatalok függetlenségét, ahogy ez történt a Közbeszerzési Hivatal, vagy a Hálózati Szolgáltatásokat Szabályozó Hivatal esetében. Az Alkotmánybíróságra is áterőltette a kormány ellentmondásos politikai szimpatizánsait" – figyelmeztet a TI.

Az államfő sem tudott elfogadható magyarázatot adni cégeinek gyanús adóügyleteire

A civilszervezet arra is emlékeztet, hogy Andrej Kiska államfő példásan apellált a kormányra, különösen Robert Kaliňákra, hogy ne kössék meg a rendőrök kezét, és amennyiben csődöt mond valaki, végezzék el a felelősségre vonást, beleértve a Bašternák-ügyet is, melyben a rendőrség 2018-ban már vádemelést javasolt.

„Másrészt azonban az államfő nem tudott elfogadható magyarázatot adni a cégeinek gyanús adóügyleteire, melyeken keresztül az elnöki választási kampányának egy részét finanszírozta" – szögezi le a TI.

A postafiókcégek elleni törvény annak ellenére, hogy az adminisztratív költségei meghaladják a 15 millió eurót, egyelőre nem hozott kézzelfogható eredményeket. „Egy évvel azt követően, hogy bevezették a partnerek regiszterét, a bíróságok egyetlen titkos cégtulajdonost sem lepleztek le, annak ellenére sem, hogy több jel mutat arra, hogy sokan megkerülik a törvényes szabályozást és fiktív tulajdonosokat mutatnak ki. Az előkészítés alatt lévő, a közérdekű információkról szóló törvényt pedig két évvel a választások után sem nyújtották be a parlamentbe" – figyelmeztet a civilszervezet jelentése.

A nyilvánosságot korrupcióellenes felvonulásokon mozgósították

Az is pozitív eredmény, hogy csökkent a polgárok és a vállalkozók a személyes tapasztalata a korrupciót illetően és ezért pozitívabban ítélik meg a jelenlegi helyzetet, mint 2015-ben. „Az eurobarométer szerint az utóbbi két évben felével csökkent a polgárok és a vállalkozók személyes tapasztalata a korrupciót illetően. Negyedével kevesebb vállalkozó gondolja úgy, hogy a korrupció megakadályozza őt egy üzlet elnyerésében. A nyilvánosság pedig korrupcióellenes felvonulásokon mozgósította magát, s megnőtt a részvétel a megyei választásokon is, melyen kiemelt szerepet kapott a korrupcióellenes téma" – szögezi le a szervezet közleménye.

A nemzetközi lista élén és végén nincs nagy változás az utóbbi évekhez képest. A rangsort Új-Zéland vezeti 89 ponttal, és utána többnyire észak-európai országok következnek. A második Dánia 88 ponttal, a harmadik helyen Finnország és Norvégia áll 85 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Szingapúr, Svédország, Kanada, Luxemburg és Hollandia. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végére, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe Szíria (14 pont), Dél-Szudán (12 pont) és Szomália (9 pont) tartozik.

A jövőbeni kilátásokról

A jövőbeni javulás a TI szerint attól függ majd, hogy mennyire sikerül politikamentessé tenni a rendőrséget és az ügyészséget, valamint véget vetni a pártok által történő jelöléseknek az egyes állami vállalatok ellenőrző szerveinek vezetésébe. Világos felelősségre vonás szükséges a komoly korrupciógyanús esetekben. „Megelőző jelleggel segítene az is, ha széleskörűen nyilvánosságra hoznák a politikusok, hivatalnokok és állami menedzserek célkitűzéseit és valós eredményeit az általuk vezetett intézményekben" – tette hozzá a Transparency International.

A berlini központú Transparency International közleménye szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civilszervezetek védelme gyenge. Ezt mutatja egyebek mellett, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI).

A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Összefüggés mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is – idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.

A Transparency International egy társadalmi szervezet, amely nemzetközi szinten figyeli a vállalati és politikai korrupció mértékét. Közzéteszi éves korrupcióérzékelési indexét a korrupció világszintű mértékéről és megoszlásáról. A szervezet székhelye Berlinben van, de több mint hetven országban működik nemzeti szervezete.

(eTrend.sk/MTI/Gazdaság.sk)

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia