kedd, október 23, 2018

Keresés

Lepusztult épületekben folyik az ügyintézés

2593A minisztériumok és az állami hivatalok a rájuk bízott közvagyonnal és pénzeszközökkel jobban gazdálkodnak, mint az önkormányzatok, ugyanis állami szinten erősebb és hatékonyabb az ellenőrzés, mint a városok és falvak szintjén.

A fenti megállapításokat az Állami Számvevőszék adatai alapján a Trend.sk portálnak adott nyilatkozatában közölte Daniela Bolech Dobáková, az intézmény szóvivője. „Az állami költségvetés és az állami intézmények pénzfelhasználásának a figyelemmel kísérése a pénzügyminisztérium részéről megfelelő szintű. Ezzel szemben az önkormányzatok nagyobb szabadságot élveznek" – mondta, hozzátéve, hogy a szabadság alatt például azt érti, amikor a polgármester a képviselő-testület jóváhagyása nélkül megváltoztatja a település költségvetését.

Pusztulófélben lévő épületek

Az állam és az önkormányzatok menedzselésében az a közös vonás, hogy csődöt mondanak az ingatlanok kezelését illetően. „Az Állami Számvevőszék az illetékes ingatlan kezelőjét figyelmezteti, ugyanakkor felhívja a kormány és a parlament figyelmét arra, hogy az állami vagyonba történő beruházások terén hatalmas az elmaradás, sok az adósság a korszerűsítések terén. Sok a rossz állapotban lévő és lepusztult épület" – szögezte le D. Bolech Dobáková, hozzátéve, hogy költségvetésben nem különítettek el pénzügyi eszközöket a halaszthatatlan tatarozások és a modernizáció elvégzésére.

Az Állami Számvevőszék szerint példaértékű lehet a csehországi modell, ahol 2012-ben CRAB néven létrehozták az adminisztrációs épületek nyilvántartásának központi rendszerét, amely a pénzügyminisztérium égisze alatt központilag tartja számon a közvagyont. A rendszer azért is előnyös, mivel koordinálja a szükséges javítási kiadásokat, melyek így nem csak az egyes tárcák szándékától, elhatározásától függnek.

A nagyok jobban teljesítenek

Az állami cégekkel szemben az önkormányzati cégek rosszabb gazdálkodására mutatott rá a Transparency International Slovensko (TIS). 2015-ben 80 közcéget vizsgáltak meg, melyekből 30 önkormányzati volt. Elsősorban azt kutatták, hogy a cégek mennyire átlátható módon teszik közzé a fontos pénzügyi információikat.

Az állami cégek minden vizsgált területen jobb eredményeket produkáltak. „Különbségek elsősorban a kommunikáció területén és a közérdekű információk közlésében tapasztalhatóak, melyek visszatükröződnek a szerződések közlésének minőségében is. Ez annak is köszönhető, hogy az állami cégek többsége a műszakilag kiforrottabb Központi Szerződés-nyilvántartást használja" – állapítja meg a TIS elemzése.

Különbségek tapasztalhatók a közhasznú információkról szóló törvény alkalmazásában is, ugyanis az átlagpolgár inkább jár sikerrel az állami cégeknél. „Az állami cégek jobb átlageredménye bizonyos mértékben természetes, ugyanis többnyire nagyobb, több alkalmazottat foglalkoztató, és nagyobb forgalmat bonyolító cégekről van szó" – közölte a TIS.

A 80-as ranglista első felébe mindössze hét városi cég került be, a legjobb közülük a Pozsonyi Közlekedési Vállalat volt, amely egyben a legnagyobb a városi cégek közül.

Elrettentő példa Királyhelmecről

Tipikus példája a nemtörődömségnek a Tőketerebesi Szociális, Munka- és Családügyi Hivatal királyhelmeci kihelyezett részlegének minősíthetetlen állapotban lévő épülete. A közel harminc dolgozóra és az ügyfelekre egyetlen közös WC és mosdó jut. A szűk irodákban 3-4 dolgozó szorong naponta az ügyfelek sűrű forgatagában.

A penészes, omladozó falak érdekes módon nem keltették fel a munkahelyi higiéniáért felelős illetékes személyek figyelmét sem. Ugyanakkor még a Dzurinda-kormány idejében megszületett a több tízezer embert kiszolgáló épület tatarozását célzó projekt, amely hozzá- és ráépítéssel megoldotta volna a modern ügyfélszolgáltatást a Bodrogközben élő mintegy 40 ezer ember részére. A szükséges pénzeszközök és az építési engedély is rendelkezésre állt, viszont a KDH jóvoltából megbukott az akkori kormány, és vele együtt bukott a tatarozás ügye és szertefoszlott egy méltó körülményeket biztosító hivatal kialakításának reménye is.

A járás északi részében,Tőketerebesen más a helyzet, ott jutott pénz az átépítésre, a hozzáépítésre és a modernizációra is. A közismerten szociális és foglalkoztatási gondokkal terhelt bodrogközi régióban bőven 20 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, s az állam meg sem próbálja méltó intézményi keretek között kezelni ezt a fájó kérdést.

Ugyanakkor az is szomorú tény, hogy bár a Tőketerbesi Szociális, Család- és Munkaügyi Hivatal Most-Híd által delegált igazgatója Bodrogközből származik, de regnálása alatt semmilyen pozitív változás nem tapasztalható a királyhelmeci körülményeket illetően.

eTrend.sk/Gazdaság.sk

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia