szombat, február 24, 2018

Keresés

A legfontosabb tudnivalók a pótföldekről a megváltozott szabályozás tükrében

2585A pót-, illetve csereföldekről szóló törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak jártunk utána. A február végi határidő vészesen közeleg, a kérvény benyújtásának részleteiben Varga Péter, az MKP szakpolitikusa segített eligazodni.

 

Mi az a pótföld, vagy csereföld?

Az 1991 és 2008 közti időszakban azon mezőgazdasági földtulajdonosok számára, akik a földjeiken addig gazdálkodó szövetkezetektől, állami gazdaságoktól vissza szerették volna venni azokat használatba, a saját területeik helyett leggyakrabban úgynevezett pótföldeket (csereföldeket) mértek ki. Erre az eljárásra azért volt szükség, mert az érintett tulajdonosok földjei vagy nem voltak megközelíthetőek, vagy több kisebb, hasznosíthatatlan részből tevődtek össze.

Miért volt szükség a törvénymódosításra?

A pótföldeket a földhivatal vagy a járási hivatal földügyi részlege jelölte ki 1991 és 2008 között a 330/1991-es számú törvény 15. paragrafusa alapján. Az írásbeli döntés értelmében a földtulajdonos a saját földjei helyett a cserébe kapott földekkel (pótföld, szlovákul pozemok do náhradného užívania) rendelkezhetett, megművelhette vagy akár bérbe is adhatta őket.

Átmeneti intézkedésről volt szó, 2008-ban az említett 15. cikkelyt megszüntették. A földművelésügyi tárca most rendet kíván tenni a földhasználati és a földtulajdoni jogban egy 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, amely a 330/1991-es számú, földrendezésről, valamint a T.t. 504/2003-as számú, a mezőgazdasági földek bérléséről szóló törvényeket érinti.

Százezer embert is érinthet, főként a déli régiókban

Varga Pétert, az MKP mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnökét kértük meg, segítsen eligazodni a megváltozott, pótföldekre vonatkozó szabályozásban. Mint mondta, körülbelül 345 ezer hektárnyi földet osztottak szét, csak Nyitra megyében 96 ezer hektárnyit. A legtöbb pótfölddel egyébként a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, Lévai, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járásban rendelkeznek a gazdák.

„Több mint százezren jutottak így átmeneti időszakra pótföldekhez a szétaprózott, főként a szövetkezetek által megművelt földjeik helyett. A kormány lépése érthető, hiszen rendezni kell a kaotikus földtulajdonjogi viszonyokat, azonban célszerűbb lett volna előbb sort keríteni a tömbösítésre" – fogalmazta meg aggályait.

Aggodalomra ad okot szerinte az is, hogy ha az érintetek 2018. február végéig nem nyújtanak be kérvényt, 2018. december végével automatikusan megszűnik a pótföldjük használati joga és az addig általuk pótföldként használt területtel a továbbiakban annak tulajdonosa rendelkezhet.

Amennyiben a földeket bérbe adták, megszűnik a bérleti szerződés érvényessége is. Bár Csicsai Gábor, a Most-Híd mezőgazdasági államtitkára a témában lakossági fórumokat tart (Legközelebb január 30-án, 17.00 órától Tardoskedden, január 31-én 12.30-tól Hidaskürtön, 17.00 órától Pozsonyeperjesen, február 1-én 17.00-től Jányokon, másnap Óváron, 7-én 17.00 órától Vágán, 8-án 16.00 órától Feleden, 15-én 17-től Felsőszeliben – szerk. megj.).
Hangsúlyozza, senki nem veszítheti el pótföldjeit. Varga Péter szerint azonban erre nincs garancia. Külön kiemelte, az egyedi esetek problémáit nem kezeli a törvénymódosítás.

Kit érint a változás?

A változás mindenkit érint, aki jelenleg a saját földjei helyett a számára hivatalos határozat alapján kimért pótföldön (csereföldön) gazdálkodik, vagy aki ezt a pótföldet bérbe adja másnak. Amennyiben az érintett személy a továbbiakban is szeretne rendelkezni (gazdálkodni rajta vagy bérbe adni) a pótföldként kapott területtel, akkor legkésőbb idén február végéig fel kell keresnie a helyileg illetékes járási hivatal földművelésügyi osztályát (Okresný úrad, pozemkový a lesný odbor) és formanyomtatvány kitöltésével kérvényeznie kell, hogy az eddigi pótföldjét továbbra is használhassa. A kérvényező csak az a személy lehet, aki a hivatalos határozat alapján eredetileg a pótföldet használatba kapta – nem lehet a kérvényező az örököse, sem jogutódja.

A kérvényben a következő adatokat kell feltüntetni:

a kérvényező személyes adatai;
a pótföld elhelyezkedése – a kataszteri terület pontos megnevezése;
a pótföldek kiadásáról szóló határozat azonosítása;
a térség megjelölését, illetve a pótfölddel kapcsolatos minden ismert adatot (pl. átadás éve, földterület kijelölésekor készült tervrajz, fényképek, jegyzőkönyvek stb.)

A kérvényhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

a pótföldek kiadásról szóló eredeti határozat másolata;
a kérvényező tulajdonában lévő mezőgazdasági földek jegyzéke (amelyek helyett a pótföldet kapta);
a kérvényező becsületbeli nyilatkozata arról, hogy a tulajdonában lévő mezőgazdasági földeket (amelyek helyett a pótföldet kapta) nem adta bérbe ‒ a tulajdonos mindaddig, amíg a pótföldeket használja vagy bérbe adja, nem jogosult az eredeti földjeit használni, sem bérbe adni.

A kérvény pozitív elbírálásának feltételei:

a kérvényt csak az személy nyújthatja be, akinek a pótföldet kiadták, nem lehet az illető örököse;
a csereföld kiadásáról szóló eredeti határozat még mindig érvényes;
a kérelmező tulajdonában van az adott kataszteren belül legalább akkora mezőgazdasági földterület, mint az eredetileg kimért pótföld és ezt a területet a tulajdonosa nem adta bérbe;
a pótföldnek térben azonosíthatónak kell lennie és a csereföld megfelel az egyszerűsített elosztási tervnek.

Amennyiben a kérvényező teljesíti a törvényben feltüntetett feltételeket, az illetékes járási hivatal döntése alapján az eddig használt pótföldekre vonatkozóan bérleti viszonya keletkezik. A döntés jogerősségével az előző, a pótföldek kimérésére vonatkozó döntés érvényét veszti. A benyújtott kérvények alapján az eljárás minden egyes esetben 2018. március 1-jével kezdődik és a kérvényeket legkésőbb 2020. február 29-ig kell a hivataloknak elbírálniuk.

Azok az érintettek, akikre a fent leírtak nem vonatkoznak, vagy lekésik a február végi határidőt, nem veszítik el a pótföldhöz való jogosultságukat, ha egy másik paragrafus (12a) alapján kérik a pótföld kimérését. Ez az eljárás ugyan bonyolultabb, és több időt igényel, de az eredmény ugyanaz: továbbra is gazdálkodhatnak az érvényes pótföldön – figyelmeztet Csicsai Gábor mezőgazdasági államtitkár saját közösségi oldalán.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia