hétfő, június 18, 2018

Keresés

Kassai tudósok a rákkutatás élvonalában

2565 3- A felfedezéstől az üzleti tervig, sikeres startupok
- „A miénkhez hasonló technológiát nem találtunk"
- A vállalkozói hozzáállás és a kutatómunka gyümölcse
- Közvetlen brüsszeli döntéssel jutottak pénzhez
- Kutatási Ügynökség ignorálja az uniós minősítést
- A chiptől a platformig
- A befektetett összegnél sokkal többet tudnak visszaadni

Pavol Miškovský, a biofizika professzor és csapata a Kassai Šafárik Egyetemen olyan projekten dolgozik, melynek a célja csökkenteni a kemoterápia mellékhatásait a rákbetegségben szenvedők kezelése során. A nanotechnológián alapuló eljárás fejlesztésével a hatóanyagot közvetlenül a betegsejtekbe kívánják juttatni, úgy hogy közben egészségesek ne sérüljenek. Addig, míg az új technológia teljesen elkészül a professzor egy globális potenciállal rendelkező új innovációt is kifejlesztett.

Az általa jegyzett NanoScreen készülék alapvetően olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a vízben és az élelmiszerekben található veszélyes anyagok kimutatását, melyek a vegyszerek nagymértékű ipari és mezőgazdasági felhasználása során kerülnek be az élelmiszerláncba. A különleges tesztelő műszer mögött, mellyel Startup Awards 2017-es versenyt is megnyerte, hosszú évek kitartó munkáját és a vállalkozói szellem sikerét lehet felfedezni.

A felfedezéstől az üzleti tervig

A kassai tudósok a daganatellenes küzdelemben a hatás helyére (szövetekbe) való transzportrendszer fejlesztése során az úgynevezett Raman-szórást használják, amikor a fotonok és az anyag részecskéinek kölcsönhatása miatt - a szórás alatt - megváltozik a rendszer vibrációs-rotációs állapota, a megváltozott energiaállapotnak megfelelő energiakülönbséget a foton adja vagy kapja.

Az eljárásra alapozva saját detektáló módszert fejlesztettek ki, amely szelektíven tudja azonosítni és kiemelni a kiválasztott molekulákat. „Sokáig ezzel a módszerrel detektáltunk hatóanyagokat a sejtekben és az oldatokban. Aztán rájöttünk, hogy ez alkalmazható lehet más molekulák esetében is, amellyel a technológiánkat valamilyen gyakorlati alkalmazásba is beültethetjük"- árulta el Miškovský.

2565

„A miénkhez hasonló technológiát nem találtunk"

A további lépést a startupok szóhasználatában product-market fit néven ismerik. „Arra kerestük a választ, hogy mire kell összpontosítanunk, hogy globális szempontból is érdekessé váljunk"- mondta Miškovský. Ekkor találkoztunk a Stockholmi Egyezménnyel, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (Persistent Organic Pollutants – POP) szóló nemzetközi környezetvédelmi egyezmény. Az ilyen anyagokhoz tartozik például a DDT, amely károsítja az idegrendszert, rákot és hormonzavart okoz.

Azért, hogy a POP ellenőrzés alá kerüljön a világ 152 országa írta alá az egyezményt. „Tehát az egy globális gond, s mi ehhez igazítottuk a projektünket. Kielemeztük a lehetséges konkurenciát, azonban a miénkhez hasonló technológiát nem találtunk" –tette hozzá Miškovský. Csak ezeknek az információknak birtokában alapítottuk meg a Saftra Photonics startup vállalkozást.

A készülék a vállalkozói hozzáállás és a kutatómunka gyümölcse

A tudományos háttér segített az egyetemi professzornak megfelelő finanszírozást találni. Miškovský szerint a kezdő innovatív cégek számára két lehetőség létezik. Az első lehetőség a beruházó. „Azonban amennyiben még csak az indulásnál tartanak, a beruházó az egész céget bagóért megveheti. Akkor érdemes beruházót keresni, amikor a cég már elért valamit, s megfelelő értéke van". Vagyis marad a másik lehetőség pályázni a közforrásokra.

A pályázás terén komoly tapasztalatokra tett szert Miškovský professzor. „A tudósok megszokták a pályázást, ebből élünk". Például négy évvel ezelőtt a kassai tudósok a Zürichi és a Lausanne-i kollégákkal egyetemben 2,7 millió eurót nyertek a rákgyógyításnál használt nanotechnológiák kutatására az unió 7. keretprogramjából.

2565 4

Közvetlen brüsszeli döntéssel jutottak pénzhez

A megkülönböztetés véget nem a strukturális alapok pénzeszközeiről van szó, melyet a szlovákiai bürokraták osztogatnak, hanem az összeurópai támogatási rendszerről, melyről közvetlenül Brüsszelben döntenek. „Ismertük, hogy az unióban létezik a kkv-k részére speciális program, amely a technológia cégeknek segít abban, hogy eljussanak a sorozatgyártáshoz. Ebből kifolyólag célirányos projektet készítettünk" – magyarázta a tudós.

„Hatalmas a különbség, az Európai projektek a tudományról és technológiákról szólnak. A strukturális alapok projektjei mindenről, csak pont a tudományról nem"- summázta tapasztalatait Miškovský. Nagyon nehéz pénz elnyerni az európai pályázatokon keresztül, mert az egész világból bevont csúcsszakemberek nagyon szigorúan járnak el. Azonban, ha a versenyben sikeres lesz valaki, akkor ezt követő adminisztráció sokkal egyszerűbb, mint a hazai uniós pénzügyi alapok projektjeinél.

Kutatási Ügynökség ignorálja az uniós minősítést

Nem mellékesen azok a magas pontszámmal értékelt európai projektek, melyeket azért nem finanszíroznak, mert nincs elegendő rendelkezésre álló pénzeszköz, megkapják a minőségi tanúsítványt (Seals of Excellence). Ez a szlovák kormány az unióval kötött megállapodása alapján meg kellene, hogy nyissa a kaput előttük a strukturális alapokhoz.

„Csakhogy nem ez történik. Nagyon sok szlovákiai tudományos csapat és cég, melyeknek megvan a Seals of Excellence minősítése a szlovákiai uniós pénzügyi alapoknál nem rúgnak labdába, azért mert az uniós pénzügyi alapok kezelésével megbízott Kutatási Ügynökség ezt a lehetőséget mostanáig nem nyitotta meg. Ez hatalmas veszteség" – vélekedik a professzor. Az uniós pénzek töredékéért támogathatnák a legjobb hazai tudományos és kutató csoportokat, valamint a high-tech cégeket.

A chiptől a platformig

Saftra Photonics kétszer is helytállt az európai versenyben. Először 50 ezer eurót nyert, amihez további 20 ezer euró saját pénzeszközt kellet hozzátenni, így létrehozták a berendezés NanoScreen megnevezésű prototípusát.

A második elnyert pénzösszeg lényegesen magasabb, 1,2 millió euró, azonban a kötelező önrész is magnövekedett, a cégnek 400 ezer eurót kell bebiztosítani, melyhez már külső beruházókat is keres. Ezek a pénzeszközök a sorozatgyártás beindítását és a piacra jutást fogják biztosítani.

2565 6

Teszt ezer euró helyet nem egészen 100 euróért

Miškovský NanoScreent diszruptív innovációnak tartja. Standard eljárás az, amikor a terepen vett mintát, melyben detektálni kívánják a POP-ot először a laboratóriumban előkészítik, s csak ezután lehet drága műszerek segítségével azt analizálni. „A mi technológiánkhoz nem kell a mintát előkészíteni, a tesztet a helyszínen néhány perc alatt el lehet végezni"- szögezte le Miškovský. Ezen felül az így elvégzett teszt költsége ezer euróról nem egészen száz euróra csökken.

Műszaki részleteket a Saftry Photonics vezetője egyelőre nem árult el, előbb szeretnék azt bejegyeztetni a találmányi hivatalban. Annyit azonban közölt, hogy egy pendrive alakú chip a berendezés szíve, ötvözik a nanotechnológiát, az organikus kémiát és a digitális technológiát.
Hosszútávon globális mérőállomás-hálózatot is szeretnének létrehozni a víz minőségének monitorozására. A potenciális megrendelőket, laboratóriumokat és vízműveket Saftra Photonics elsősorban Európából, Japánból és az USA-ból várja. Öt éven belül 55 ezer chipet kívánnak értékesíteni, mintegy 4,8 millió euró értékben.

Tovább folyik a gyógyászati célú kutatás

Miškovský úr nem hagyta el az akadémia talaját, hogy csak a vállalkozásnak éljen. Folytatja a daganatos megbetegedések effektًív gyógyításának a kutatását. A transzportrendszer hatékonyságát az állatokon végzet kísérletek segítségével kívánja bizonyítani.

A kassai professzor igyekszik a stratup tapasztalatait továbbadni, hogy segítsen a kollégái, tudósok és kutatók innovatív projektjeit fejleszteni, amit szakmai berkeken belül technológiai transzfernek neveznek. Ennek érdekében néhány hónappal ezelőtt az egyetem talaján Miškovský vezetésével Technológiai és Innovációs Park alakult.

2565 7

A befektetett összegnél sokkal többet tudnak visszaadni

Az alapot a stratup inkubátor képezi, melynek keretében a tudósok alkalmas munkafeltételekhez juthatnak (helységek, laboratóriumi műszerek). Nem kell, hogy céget hozzanak létre. „Egy két év leforgása alatt kiértékeljük az elért haladást, s ha projektben lesz potenciál, az egyetem az első angyali beruházóvá válik" - vázolta Miškovský. Ilyen módon jött létre Saftra Photonics is, melyben az egyetem negyedrészt társtulajdonos.

Az egyetemtől kapott pénz segítségével a startup fejlődhet, s további pénzekre pályázhat az unióból is. „Erős projektrészleget hozunk lére, amely a cégeket segíteni fogja a projektek kidolgozásában. Amennyiben a cég a későbbiekben önállósul és sikerrel fog működni, a nyereségrészesedésen keresztül visszatérítheti az egyetemnek azt, amit az induláskor kapott. Miškovský professor példája azt mutatja, hogy az akadémikusok a befektetett összegnél sokkal többet tudnak visszaadni.

eTrend.sk/Gazdaság.sk
Fotó: Ivan Fleischer

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia