csütörtök, január 18, 2018

Keresés

A kriptovaluták tündöklése és bukása?

2560Napjainkban folytatódik a kriptovaluták tavalyi meredek emelkedése. Bár egyesek a bitcoin karácsony előtti 40%-os zuhanását már egy újabb lufi kipukkadásának tartották, úgy látszik, a piacok még látnak lehetőséget a kriptovalutákban. Igaz, az év elején nem a bitcoin, hanem az ethereum kezdett el kapaszkodni.

Sokan kétkedve tekintenek a kriptovaluták tavalyi hihetetlen szárnyalására, hiszen januárban a bitcoin árfolyama csupán 960 dollár volt, ami december elejéig 20 ezer dollárra nőtt, karácsony előtt zuhant egy nagyot 11 200 dollárra, majd az év végére visszakapaszkodott 15 400 dollárra. Decemberi hullámvasútja után elég nehezen megjósolható, mi lesz a sorsa a bitcoinnak, hiszen vannak, akik 2018-ra az értékének 5 000 dollárra való csökkenését várják, vannak viszont, akik további, akár 60 ezer dollárra, sőt három éven belül akár 500 ezer dollárra való emelkedését várják. És vannak, aki a buborék kipukkanására számítanak.

A történetet sokan az 1637-es holland tulipánláz történetéhez hasonlítják. A világ első tőzsdéje 1602-ben Amszterdamban nyílt meg, és alig harminc évvel később az első összeomlás is bekövetkezett – természetesen a tulipánpiacon. Az 1630-as években szó szerint tulipánláz tört ki. Gigantikus árrobbanás következett be: 1634 és 1637 között a tulipánhagyma ára megötvenszereződött. A feljegyzések szerint Amszterdamban egy teljes házat adtak három tulipánhagymáért cserébe.

Ez annak is köszönhető, hogy a tulipán hagymája csak 7-12 év után kezd virágokat hajtani, és mindeközben határidős üzleteket lehetett rá kötni. Előfordult, hogy egy-egy hagyma naponta tízszer is gazdát cserélt. A tulipánmánia 1634-ben annyira elhatalmasodott a hollandokon, hogy a hagyományos iparágakat kezdték elhanyagolni, és sokan próbáltak megélni a virágkereskedelemből. Ahogy az őrület fokozódott, az árak is egyre jobban emelkedtek.

1637. február 7-én azonban véget ért a tulipánőrület, elfogyott a fizetőképes kereslet. A tulipánbrókerek egy nap alatt mintegy 95 százalékos árcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. Aki tulipánhagymába ölte az egész vagyonát, az egyetlen nap alatt mindenét elveszítette.

De visszatérve a kriptovalutákhoz, nem a bitcoin könyvelhette el a legnagyobb emelkedést azzal, hogy a 16-szorosára nőtt az árfolyama. A sorban bőven megelőzi az ethereum, amely 91-szeresére nőtt, vagy a ripple, amely 360-szorosára. Talán azért figyelünk ennyire a bitcoinra, mert az elsők egyike volt és talán a legelterjedtebb.

Persze a történet olyan, mint egy tipikus tőzsdei buborék. A hasonlat azért annyiban sántít, hogy a kriptovaluták mégiscsak olyan ambícióval jelentek meg a piacokon, hogy alternatívái legyenek az eddigi pénzrendszereknek. És ebben van pár eltérő tulajdonságuk az eddigi, központi bankok által kibocsátott pénznemekhez képest. Először is csak meghatározott mennyiség kerülhet forgalomba, ami eleve kizárja az utánnyomás lehetőségét, azaz a pénzromlást. Másodsorban a kriptovaluták elszámolási rendszere több csatlakozott gépen történik, azaz nem ellenőrizheti egy központi hatalom, így szinte lekövethetetlen.

A bitcoint rengeteg kritika is éri. Egyrészt amiatt, hogy a rendszer működtetéséhez eszméletlen mennyiségű energia szükséges, ami távolról sem mondható zöldnek. Mára a bitcoin-bányászok éves áramfogyasztása 7 százalékkal nagyobb, mint Írországé, és 16 százalékkal több, mint Magyarországé.
De a nagytulajdonosok koncentrációját is érdemes megemlíteni, ugyanis a közkézen forgó bitcoinok 95 százalékát mindössze a piaci szereplők 4 százaléka birtokolja. Sőt, az összes bitcoin 50 százaléka a tárcák 1 százaléka között oszlik meg.

Persze, a felügyeleti szervek sem nézik jó szemmel a bitcoin térnyerését. A brit pénzügyi felügyelet vezetője figyelmeztette a befektetőket, hogy szerinte a bitcoin nagyjából olyan, mint a szerencsejáték. Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is kifejezte aggályait a bitcoin nagy árkilengéseivel kapcsolatban, amit szerinte még az is tetéz, hogy semmilyen ország, vagy szervezet sem vállalt felelősséget a szuperpénzért.

Ezzel együtt nem árt megemlíteni, hogy azért egyes országok vezetői is gondolkoznak saját kriptovaluta elindításán. A kriptovaluták tavalyi sikere sok mindenre rámutat. Egyrészt arra a technológiai fejlődésre, amely lehetővé teszi, hogy a nagy jegybankok kezéből kivegyék a pénzkibocsátás jogát.

Másrészt arra, hogy bár a pénz a világ legmateriálisabb dolga, mégis csak úgy tud fennmaradni, ha mögötte – legyen az akár papírdarab vagy mágneskártya– egy komoly hit húzódik abban, hogy valóban értéket takar. Úgy látszik, sokaknak megrendült a világ jelenlegi pénzrendszerébe vetett hite, a hit abban, hogy a mai egy dollárunk egy év múlva is egy dollárt fog érni, vagy csupán egy kicsivel kevesebbet.

Harmadrészt pedig a tartós – szinte mindenre kiterjedő – tőzsdei emelkedések után várható a törvényszerű zuhanás. Ma pedig még senki sem látja azt a menedéket, amiben a pénzünk megőrzi majd az értékét a közeli buborék kipattanásakor.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia