kedd, december 12, 2017

Keresés

Nem olcsó mulatság, de kötelező lesz csatlakozni a szennyvízhálózathoz

2534 2- A települések segíthetnek a csatlakozásban
- Ezer euróba is kerülhet a csatlakozás
- Nincs elég csatlakozó, vissza kell majd fizetni a támogatást
- Bűzlő „termékeiket" a közterületre engedik
- Révkomáromban 83,5 százalékos a csatlakozottság
- Királyhelmecen több évtizedes lemaradását pótolnak

A vízgazdálkodásról szóló törvénytervezet már most gondokat okoz a régebbi építésű, emésztőgödörrel rendelkező családi házak tulajdonosainak. A szennyvízhálózathoz csatlakozni nem éppen olcsó mulatság, és nem minden háztartás rendelkezik az ehhez szükséges pénzkerettel.

Az új törvény azonban kimondja, hogy amennyiben a településen van működő szennyvízhálózat, az érintetteknek négy éven belül kötelező lesz arra rácsatlakozniuk. Ez több tízezer családi házat érint majd az egész országban. A csatlakozás kötelezettsége alólmeghatározott eddig érvényes kivételeket pedig az új szabályozással eltörlik.

Az idősebb és hátrányos helyzetben lévő embereknek a települések nyújthatnának segítséget, de ez az adott település anyagi lehetőségeitől is függ majd. A kötelező csatlakozást csak azok a tulajdonosok kerülhetik el, akiknél ez műszakilag nem kivitelezhető, vagy a megvalósítás aránytalanul magas költségekkel járna. Azt, hogy milyen nagyságrendű költségek számítanak arányosnak és mi a műszakilag kivitelezhető, a módosító javaslat nem pontosítja.

A települések segíthetnek a csatlakozásban

Egyes települések segíteni szeretnének az ott élőknek. „Községünk az tervezi, hogy fizikai munkával fogja segíteni az időseket és a magukra maradt polgárokat a szennyvízhálózathoz történő csatlakozásban" – mondta Pinke Klaudia, a Szentpéteri Községi Hivataltól. Elsősorban földmunkákról lenne szó. Jelenleg uniós forrásokból szennyvíztisztító telep és szennyvízhálózat épül a községben. A szennyvízhálózathoz azonban még egyetlen házat sem csatlakoztattak. „Az uniós források folyósításának egyik feltétele, hogy legalább a házak 85 százaléka csatlakozzon a hálózathoz" – magyarázta Pinke Erzsébet hozzátéve, hogy a településen lakóknak ezáltal csökkennek a szennyvíz elszállítására fordított költségei.

Az engedéllyel működtetett emésztőgödörrel rendelkező családi házak tulajdonosainak négy év áll a rendelkezésükre, hogy csatlakozzanak a településükön megépült szennyvízhálózathoz. Nem képeznek kivételt a régebben épült ingatlanok sem – fogalmaz a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt kidolgozott anyag, amely 2018 márciusától lehet hatályos.

Ezer euróba is kerülhet a csatlakozás

A csatlakozás költségei több tényezőtől függnek majd, így a vezeték hosszúságától, a fektetés mélységétől, a talajszerkezet összetételétől, a felhasznált vezeték anyagától és a revíziós akna szerkezetétől. Az átlagos csatlakozási költségek 300 euróra rúgnak. Ám ezt az összeget minden további terepmunka növeli, így az akár az 1000 eurót is meghaladhatja. Ez egyáltalán nem olcsó mulatság. Összehasonlításképpen egy házi szennyvíztisztító körülbelül 1500 euróba kerül, hasonló összegből építhető meg egy emésztőgödör.

Szlovákiában a lakosság 65,4 százaléka csatlakozott a szennyvízhálózatra. Azonban nagyok a különbségek az egyes járásokon belül. Legrosszabbak a mutatók az ellátottság terén a Komáromi, a Kassa környéki és a Tőketerebesi járásokban. Ugyanakkor vannak olyan tagolt területtel rendelkező térségek, ahol nincs is kiépített szennyvízhálózat, másutt pedig éppen most épül.

Ha nem lesz elég csatlakozó, vissza kell majd fizetni a támogatást

Bőven akadnak olyan térségek is, ahol nem kifizetődő csatornahálózatot építeni. Ilyenek a kis lélekszámú falvak és tanyák. Itt a szennyvíz semlegesítését emésztőgödrökkel és a szennyvíz tisztítóállomásokra történő rendszeres elszállításával kell megoldani. Ez elsősorban az ország déli járásait érinti.

Szlovákiát a szennyvízhálózathoz való csatlakozásra az uniós célirányos pénzalapokból folyósított pénzeszközök kényszerítik. Ugyanis a bőkezű támogatásnak köszönhetően a települések nagyban építették a hálózatot, azonban a háztartások zöme nem mutatott hajlandóságot a csatlakozásra. Az uniós pénzfelhasználások egyik feltétele volt a háztartások megadott százalékának csatlakoztatása, amennyiben ez nem teljesül, fennáll a veszélye, hogy vissza kell majd fizetni a támogatást. Ezen kíván változtatni az új jogi norma. Ugyanis a mostanáig érvényes szabályozás értelmében csak az újonnan épített házak esetében kötelező a hálózathoz csatlakozni.

Révkomáromban 83,5 százalékos a csatlakozottság

„Az új törvény kötelezi majd azokat, akiknél szennyvíz keletkezik, hogy csatlakozzanak a hálózathoz" – mondta Patrik Ruman, a Révkomáromi Víz- és Csatornaművek igazgatója, hozzátéve, hogy jelenleg a csatlakozás iránt főleg azok érdeklődnek, akiket különösen megterhel az emésztőgödör rendszeres ürítése. Révkomáromban a lakosság 83,5 százaléka csatlakozott a szennyvízhálózatra, amely 2009 és 2011 között épült meg. Azonban a várost övező településeken rosszabb a helyzet, itt a kiépítettségtől függően 17-65 százalék között mozog a csatlakozottság szintje.

Bűzlő „termékeiket" a közterületre engedve spórolnak a pénztárcájukon

Az új szabályozás azt is előírja majd, mennyi ideig lesz köteles az emésztőgödör tulajdonosa megőrizni az ürítésről szóló számlát. „Az emésztőgödrök ürítése szükség szerint történik, amikor az megtelik a szennyvízzel" – mondta Michal Kaliňák, a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségének (ZMOS) szóvivője. Az ürítést a község vagy az illetékes járási hivatal ellenőrzi a vízóra által mutatott elfogyasztott vízmennyiség alapján.

Stanislav Bogdányi, a tőketerebesi járási környezetvédelmi osztály vezetője szerint az új szabályozás csökkentheti az emésztőgödrök illegális ürítését. „Az ürítésről szóló bizonylatok két évig tartó megőrzésének kötelezettsége végrehajthatóbbá teszi a jogi normákat, növeli az emésztőgödrök ürítése ellenőrzésének hatékonyságát" – mondta. A járási hivatalhoz több feljelentés érkezett a szennyvíz illegális kieresztésével kapcsolatban, a felelőtlen tulajdonosok sajnos gyakran az utak melletti árkokba, kertekbe, utakra, vagy a mezőkre eresztve bűzlő „termékeiket" igyekeznek spórolni.

Királyhelmecen több évtizedes lemaradását pótolja a vízgazdálkodási vállalat

Királyhelmecen a napokban kezdődött el a szennyvízhálózat kiépítése és a szennyvíztisztító állomás korszerűsítése. A 15 355 068,21 eurós fejlesztés befektetője a Kelet-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat, a kivitelezési munkákat a „Chemkostav – Ekostav – Kunst – Kráľovsky Chlmec" cégcsoport végzi. A munkálatok előreláthatólag két évig tartanak és lényegében a város minden részét érintik majd. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése során olyan munkálatokat végeznek el, melyek lehetővé teszik mind a gravitációs rendszerű, mind a kényszeráramoltatású rendszerek működtetését, valamint az adott szakaszok földalatti részén a szennyvízátemelők kiépítését.

A szennyvíztisztító állomás felújítása és korszerűsítése során az építési munkálatokat, a gépi technológiák modernizálását, valamint a szennyvíztisztító területén található vezetékek és csatlakozóik cseréjét végzik el. „A fejlesztés eredménye környezetünk védelme, továbbá az, hogy megkíméljük városunkat az eddig nem kezelt szennyvíz negatív hatásaitól, valamint hogy eleget teszünk az Európai Unió városokat érintő környezetvédelmi elvárásainak is. A projekt megvalósítása régi célkitűzésünk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy kellemesebbé, élhetőbbé tegyük lakóhelyünket" – olvasható a város Facebook-oldalán.

Pravda.sk/Gazdaság.sk
Fotó: Szegedy László

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia