csütörtök, november 23, 2017

Keresés

Gazdasági kérdések a II. Duna-parti Piknik „étlapján”

2367-3A II. Duna-parti Pikniken, Dunamocson a politika és a közélet aktuális kérdéseit vitatták meg a zártkörű rendezvényre meghívott felvidéki közéleti személyiségek, politikusok, vállalkozók és a média képviselői. A piknik délutáni részében elhangzott gazdasági témák közül két felszólalást mutatnánk be részletesebben.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke a felújított Baross Gábor Tervet, illetve a Baross Alapot ismertette. Retkes Rebeka, a Magyar Nemzeti Kereskedőház határ menti gazdaságfejlesztéséért felelős projektmenedzsere pedig a közeljövőben a Felvidéken is elinduló, az MKP stratégiai partnerségével megvalósuló gazdaságélénkítő programról, illetve a vajdasági jó példákról számolt be.

Átlátható, transzparens rendszerre van szükség

Farkas Iván beszámolóját a Baross Gábor Terv (BGT) genezisével kezdte. A BGT – a Wekerle tervre kapcsolódva, a Mikó Imre terv mintájára, a Kárpát-medencei gazdasági összefogást segítve – a Felvidék határon túli gazdaságfejlesztési programokhoz való csatlakozást hivatott segíteni. Az eredeti nyomtatott tervből Farkas Ivánnál is már csak egyetlen példány található, mivel az utolsó előttit pár hónapja Orbán Viktornak adta át. Az első verziót 2013-ban egy húsztagú szakértői csapat dolgozta ki a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság intézményi keretei között. Idén újra hozzá kellett nyúlni a BGT-hez, mivel az addig feldolgozott, legjobb esetben is 2013-as adatokat frissíteni kellett. Az addigi szerkesztőgárda is kibővült, és pár napja, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság közgyűlésén már be is mutatták az eddig elvégzett munkát. A tervet a szerkesztők egyértelműen nyitott dokumentumnak tekintik, amely bármikor frissíthető, kiegészíthető, bővíthető.

2367-1 

„Mikor a BGT első verzióját 2014-ben 16 városban bemutattuk, szinte mindenhol felmerült, hogy a terv mögött vannak-e kihasználható források. Akkor csak azt mondhattuk, hogy ez a terv egy alap, egy stratégiai anyag, melyben felvázoljuk, merre is kellene indulnunk. Egy olyan keret, mely az elkövetkező tizenöt év feladatait összesíti" – mondta Farkas Iván.

Az idei évben adódott az a lehetőség a magyar kormány részéről, amellyel a Baross Gábor Tervben megfogalmazott intézkedések egyes elemeit részben meg lehet valósítani, vagy legalább el lehet indítani megvalósításukat. Jelzésértékűnek kell tekinteni, hogy a magyar kormány által nyújtott támogatás pénzügyi lebonyolítására létrehozott Alapítvány is Baross Gábor nevét fogja viselni, ami szintén a folytonosságot jelenti. A kis- és középvállalkozók, a gazdák vagy iparosok remélhetőleg most már érezni is fogják a terv áldásos hatását, hogy a vállalkozásukba forrásokat tudnak bevonni.

Az MKP gazdaságpolitikai alelnöke a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy egy olyan átlátható, transzparens rendszer álljon fel, amelyben a támogatás a magyarok lakta régióban vállalkozók számára hozzáférhető legyen.

„Nem elég bejegyeztetnünk az alapítványt, de a támogatási programot a szlovák közigazgatás számára is elfogadhatóvá kell tenni, bizonyítani előttük is az átláthatóságot és a pártatlanságot. Céljaink eléréséhez viszont számos szlovákiai hivatal jóváhagyó véleménye is szükséges" – figyelmeztetett a szakpolitikus.

Több ezer vállalkozás juthat forráshoz

Retkes Rebeka előadásában elmondta: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, mint a külgazdasági minisztérium háttérintézménye felelős a határ menti gazdasági programokért. Az első program 2015-ben indult a Vajdaságban, ahol a 220 ezres magyar közösség ez év végéig mintegy 65 milliárd forint támogatást, illetve egyéb forrást fog tudni felhasználni gazdaságfejlesztésre. Csak idén tavasszal négyezer szerződést írtak alá a Vajdaságban. Ez a lehetőség a Felvidék előtt is nyitva áll. A magyar gazdaságpolitika most ért el oda, hogy a kezdeti oktatásügyet és kultúrát támogató programok mellett gazdaságfejlesztésben is elkezdhetett gondolkodni...

„A támogatási program nem csak azért jön, mert ez jár. Emögött nagyon kemény szervezési, tervezői munka van, mind a támogatási programot előkészítők, mind a támogatást nyújtók, mind pedig a támogatási programot javaslók oldaláról" – hívta fel a figyelmet az előadó.

 2367-2

Tájékoztatása szerint az első évben, mintaprogramként, egymilliárd forint jönne a Felvidékre. Kötnek minket az EU szabályok, ezért ezeknél a programoknál be kell tartani a de minimis szabályozást, ezért például a mezőgazdászok csak 15 ezer euróért pályázhatnak a brüsszeli jóváhagyás nélkül kiírt pályázatoknál. Az igazságosság jegyében a többi ágazat részére is – bár itt feljebb lehetne menni az értékhatárral – ennél az összegnél határozták meg a támogatások felső határát, de mindez egyelőre a mintaprogramra vonatkozik. A program a tervek szerint hetven százalékos intenzitással támogatná a projekteket, tehát harminc százalék önrész szükséges hozzá, és szállítói finanszírozással kell számolni.

„Komoly lehetőséget látok abban, hogy több ezer vállalkozás jusson forráshoz, amely nem pártról, vagy személyekről szól, hanem a közösségünk elemi érdekéről, hogy sikeres gazdagodó magyarság legyen a Felvidéken" – mondta Retkes Rebeka.

A programban résztvevő magyarországi partnerek álláspontját ismertetve elmondta: „a magyar kormányzatnak saját polgárai felé is meg kell indokolnia a program létjogosultságát, hiszen olyan állam polgárait kívánják támogatni, amely országnak számos makrogazdasági mutatója jobb, mint Magyarországé. Itt mutatkozik meg Farkas Iván szakértői csapatának több hónapos, óriási munkája, ahol számszerűen bizonyították a magyarok lakta régiók elmaradottságát, hogy mit is jelent a gazdasági diszkrimináció. Olyan regionális számsorokkal bizonyítva, amelyeket a szlovák statisztikai hivatal nem szívesen tesz közhírré. Ahogy Vucic, szerb államfő is belátta, hogy Szerbiának érdeke a sikeres gazdasági program megvalósulása, úgy Szlovákia is érdekelt lehet, hiszen a program járulékokat-adóbevételt termel. Gazdaságilag egyértelműen érdekelt Szlovákia, politikailag pedig hamarosan meglátjuk."

Maradásra ösztönözni a fiatalokat

Farkas Iván a gazdaságfejlesztési program nemzetpolitikai tanulságairól is beszélt. „Orbán Viktorral folytatott legutóbbi tárgyalásunkkor megállapítottuk, hogy a de minimis szabályzó miatt, a kisléptékű támogatások folyósítása még nem lesz igazi mérföldkő a komolyabb stratégiai célok elérésében. Az elvándorlás a déli régiókban a legmagasabb, jobb esetben Magyarországra, rosszabb esetben Csehországba és még rosszabb esetben távolabbra mennek fiataljaink a megélhetésért. Vonzóvá kell tenni a térségeinket, igazi életteret kell kialakítani és maradásra ösztönözni őket, hogy itthon érvényesüljenek. Mert ha a fiatalság és fokozottan, ha az értelmiség elvándorol, akkor ki lesz itt a tartópillér tíz, húsz, harminc év múlva? Választ kell adnunk Szlovákia mostoha bánásmódjára, ahogyan a magyarok lakta 16 járással szemben eljárt és ma is eljár a gazdaságfejlesztés és régiófejlesztés területén" – mondta.

Zárszavában a szakpolitikus rámutatott, hogy ez a program mindenképpen csak az első lépés, a térségi vonzerőt viszont erősíteni kell az oktatás, a kultúra és az élet más területén is. Tehát a többi területen is ki kell alakítani a stratégiákat, amit a későbbiekben aprópénzre lehet váltani. Ha ezeket a stratégiákat meg tudjuk fogalmazni, akkor már elmondhatjuk, hogy megtettük az első lépéseket a jó irányba.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia