szombat, január 29, 2022

Keresés

Szlovákia költségvetése korrekcióra szorul

1671A Szlovák Költségvetési Tanács (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť) szerint Szlovákia költségvetése korrekcióra szorul. A pénzügyminisztérium ezt ellenzi, szerintük a kiegyensúlyozott költségvetés elérése céljából nincs szükség korlátozni a kiadásokat.

 

Bár a kormány és a média sikeresen ülteti el az emberek fejében a fejlődő gazdasági kistigris képét Szlovákiáról, kevesen tudják, hogy a kormány 2012-től megszorításokat kénytelen bevezetni a költségvetésben. 2012 márciusától lépett hatályba a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény, az úgynevezett adósságfék, amelynek meg kellene akadályozni az államadósság elszaladását.

A törvény 60%-on húzza meg a GDP-arányos adósságplafont, de ismerve a kormányok ténykedéseit, már 50% fölött kötelességeket, szankciókat ró a mindenkori kormányra. A szankciók az adósság növekedésének arányában fokozódnak. Az első szankciós sávban (50-53%-os adósságrátánál) a pénzügyminisztériumnak írásban kell indokolnia a parlament előtt az adósság növekedésének okát, és be kell nyújtania adósságcsökkentő javaslatait. A második szankciós sávban (53-55%) már a kormány köteles benyújtani egy intézkedéscsomagot az adósság mérséklése érdekében, egyúttal a kormánytagok fizetése automatikusan az előző évi szintre csökken. A harmadik szankciós sávban (55-57%) a pénzügyminisztérium kötelezve van az állami kiadások 3%-nak tartalékolására, a kormány nem növelheti a közigazgatási kiadásokat, és az önkormányzatok sem emelhetik a kiadásaikat az előző évi szint fölé. A negyedik sávban (57-60%) a kormány már nem nyújthat be deficites költségvetést. Az ötödik sávban (60% felett) pedig a kormány automatikusan egy bizalmatlansági indítványba fut bele.

Szlovákia a tavalyi évet 41 milliárd euró államadóssággal zárta. 2012-ben lépte át az 50%-os adósságrátát, 2013-ban 53% felett végzett, a 2014. áprilisi 55,4%-al pedig belépett a harmadik szankciós sávba. A kormány akkor a törvény szerint elkészítette szankciós költségvetését, azzal a középtávú céllal, hogy 2016–2017-re az államadósság az első sávba kerüljön vissza. A kormány mozgásterét segítette egy, az adósságráta kiszámítására szolgáló metodikai változás (ESA2010), amelynek köszönhetően még 2014 októberében kikerült a harmadik szankciós sávból. Míg a konszolidációt 2013-ban komolyan vették, és a költségvetési hiányt 2,2%-al csökkentették, a kormány már a 2014–2015-ös évet lazábbra vette. És, hogy szó ne érje a ház elejét, a középtávú adósságcsökkentési célt 2017-ről kitolta a 2019-re. Emiatt kirobbant a vita a tanács és a kormány között, kérdés, hogy mi lesz az eredménye.

Az adósságfék hiánya könnyen oda vezetett volna, hogy restrikció hiányában Szlovákia ma már 57-58%-os adósságrátával számolna. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy esetleges új válság kitörésekor az adósság kamatjának minden 1 százalékos emelkedése fél százalékot vinne el a GDP-ből. Mégpedig abból a GDP-ből, amelyről köztudott, hogy nagyon alacsony benne a hozzáadott érték, így jelentős része nem marad Szlovákiában.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia