szerda, szeptember 20, 2017

Keresés

Befejeződött az 53. Közgazdász-vándorgyűlés Miskolcon

1153 1Befejeződött az 53. Közgazdász-vándorgyűlés, ame­lyet szep­tem­ber 3. és 5. kö­zött ren­dez­tek meg Miskolcon. A kon­fe­ren­cia köz­pon­ti té­má­ja ez­út­tal a fej­lő­dés és a fel­zár­kó­zás volt. Képgalériával frissíte!


Kovács Árpád, az MKT elnöke a megnyitón felidézte, hogy 1962-ben Miskolcon alakult meg a társaság első megyei szervezete, a Miskolci Egyetemen pedig 25 évvel ezelőtt indult a közgazdasági képzés. Mint mondta: a szakmának a vándorgyűlés a legnagyobb, legrangosabb rendezvénye. A tíz évvel ezelőtti miskolci rendezvényen egyebek mellett az ország uniós felzárkóztatásáról, az államháztartás helyzetéről és a külgazdaság előtt álló feladatokról tanácskoztak – emlékezett vissza.

Kovács Árpád a megnyitón közgazdasági életműdíjat adott át a 90 éves Kopátsy Sándor közgazdásznak, és méltatta a professzor munkásságát.

Bihall Tamás, az MKT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének elnöke, a megyei kereskedelmi és iparkamara (Bokik) elnöke Miskolc elismerésének nevezte, hogy a közgazdász szakma képviselői, bankárok, vállalati vezetők itt vitatják meg az elmúlt év gazdasági történéseit, valamint azokat a kihívásokat, amelyek előtt az ország jelenleg áll.

Kiss János, Miskolc alpolgármestere is úgy fogalmazott: a város az elmúlt években elért eredményeinek is köszönheti, hogy ismét otthont adhat a vándorgyűlésnek. A borsodi megyeszékhelyen az előző önkormányzati ciklus óta több mint 92 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg – idézte fel. Hozzátette, a közeljövő infrastrukturális, és fejlesztési beruházásainak köszönhetően Miskolc gazdaságilag még inkább meghatározó nagyvárosa lehet az országnak. Az irány jó, ami az is mutat, hogy nemcsak közpénzek áramlottak ide, hanem európai léptékkel mérve is meghatározó vállalatok, sőt, világcégek telepedtek meg – hangsúlyozta. A fejlődést az is mutatja, hogy 2010 januárja óta nyolcezerrel csökkent az álláskeresők száma Miskolcon. Az a kormányzati döntés pedig, hogy Miskolc lesz az egyik kiemelt gazdasági és fejlesztési központja Magyarországnak, szintén azt igazolja, hogy “jó irányba tartunk, és a megfelelő döntéseket hoztuk meg” – tette hozzá.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a bankszektorban ma mintegy 10 ezermilliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezermilliárd forint azonnal kihelyezhető lenne, a hitelkereslet azonban alacsony. Szavai szerint a bankok “üldözik az ügyfeleket”, pedig a kedvező, átlagosan 2,5 százalékon nyújtott hiteldíjak egyes esetekben 2 százalék alá is mehetnek. Hitelkereslet azonban nincs, aminek az oka a Magyarországon működő vállalatok magas, az európai átlag feletti, a GDP 87%-át kitevő eladósodottsága.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint, az elért részsikerek ellenére Magyarország 10-15 éve rossz úton jár, reformer, újító szerepét elvesztette a régióban, és bár az európai uniós források felhasználása mennyiségi szempontból sikeres minőségét tekintve “kudarc”. A sikerek közé sorolta, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, költségvetési helyzetét, hiányát tekintve is az európai középmezőnyben van, alacsony az infláció és rugalmasabb a munkaerőpiac.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerint, az ősz második felére befejeződhet a 2007 - 2013 közötti uniós fejlesztési időszak forrásainak a lehívása. A forráskeret 98%-át már kifizették a pályázóknak. Az intézményrendszer átalakításával és a fejlesztéspolitikában bevezetett reformokkal teljesíthető, az akár száz százalékos forráslehívás. Magyarország a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban több mint 12 ezermilliárd forintos fejlesztési pénzből gazdálkodhat. Az új időszaknak Magyarország az egyik legnagyobb nyertese, mivel a második helyen áll az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében: ez az összeg az előző hét évben 660 ezer forint volt, a következő ciklusban pedig 712 ezer forint, támogatást jelent.

A vándorgyűlésen részt vett és az esti fogadáson pohárköszöntőt mondott Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Kitért rá, hogy 10 év nagyon nagy idő a gazdaság, a megye életében. Akik itt voltak a tíz évvel ezelőtti vándorgyűlésen a saját szemükkel láthatják, hogy mennyit fejlődtünk. „Büszkén mondhatom, hogy vannak eredményeink”- jelentette ki a közgyűlés elnöke. A gazdaságfejlesztés folytatásához pedig megvannak a terveink. Az alkalmat megragadva kérte a jelenlévő közgazdászokat, hogy támogassák az ezzel kapcsolatos törekvéseinket.

A második napon a következő szekciókban folytatódott a munka: I. Gazdaságpolitika, II. Pénzügyek, III. Informatika, IV. EU-források, V. Kereskedelem, VI. Iparfejlesztés és újraiparosítás, VII. Turizmusfejlesztési lehetőségek és a turizmus további növekedésének megalapozása, VIII. Új irányok és eszközök a külgazdaság-politikában, IX. Fejlesztéspolitika, X. Mezőgazdaság és élelmiszeripar, XI. Válságkezelés – szlovák–magyar határ menti migráció – foglalkoztatás-fejlesztés, XII. Logisztika, XIII. Új klímagazdaság

A XI-es számú szekció ülésén, Bagó József, az MKT Munkaügyi Szakosztálya elnökének a vezetésével a Válságkezelés – szlovák–magyar határ menti migráció – foglalkoztatás-fejlesztés témaköröket tárgyalta meg. A felvidéki előadók, Bara Zoltán és Hevesi Endre előadásának, „Munkaerő-piaci folyamatok és a demográfiai mutatók alakulása a határrégió szlovák oldalán”, felkért hozzászólója Pásztor István (SZMKT) kiemelte, hogy az államhatárral kettévágott termesztés régió Bodrogköz - sokszoros hátrányban szenvedő, elmaradott térség, amely jelenlegi súlyos helyzetéből, csak célzott állami segítséggel, a két kormány közös cselekvésével tud kitörni. Ehhez adhat jó alapot a Kassa Megye Önkormányzata Közgyűlésén elfogadott „Felső - Bodrogköz vidékfejlesztési stratégiája”, valamint a Bodrogközi EGTC által kidolgozott fejlesztési tervek és programok.

Az EU-s források témájában rendezett szekcióülésén Tóth Tamás, a Miniszterelnökség Szabályozási Főosztályának vezetője közölte, a források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi a kormányzat. A gazdaságfejlesztésre felhasználható források hatvan százaléka a gazdaságfejlesztésére irányul három programon belül: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) lesz elérhető, csaknem több mint 4200 milliárd forintos keretben áll majd rendelkezésre. Elmondta, az előző pénzügyi ciklus forrásai lényegében kifutottak, de maradtak “lassabban” haladó programok, amelyeket egy úgynevezett szakaszolási művelettel át lehet menteni a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakra. Tájékoztatása szerint körülbelül húsz projektet érinthet ez a szakaszolás, és fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb forrás csússzon át az új ciklusra. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a TOP tervezésével kapcsolatban közölte, hogy a megyei jogú városokkal történő egyeztetési folyamat lezárása, valamint a fejlesztési keret megállapítása után, az első pályázatokat várhatóan szeptember végén, október elején írják ki.

Az új közbeszerzési törvényről szólva Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, a jogalkotási folyamat megfelelő ütemben halad, a törvénytervezetről várhatóan szeptemberben vagy októberben szavazhat az Országgyűlés, a szabályozás pedig november 1-jén lép hatályba. Császár Dániel az új törvényből az egyszerűsített nemzeti eljárásrendet, a verseny fokozását, az ajánlatok minőségalapú kiválasztását és a műszaki egyenértékűség elvének bevezetését említette. Kiemelte, az ajánlatkérői oldalról a szerződés biztosító mellékkötelezettségeknek, valamint a vállalkozások teljesítéseinek nem megfelelő alkalmazásának kiszűrésére – a közbeszerzési hatósághoz telepítve – egy műszaki szakemberekből és jogászokból álló “szupercsapat” alakul. Ennek feladata, a szerződések teljesítésének ellenőrzése lesz, ezen túl pedig szankciókat is kiszabhatnak – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Új szabályai lesznek többek között a szerződések módosításának és a jogorvoslatoknak, a bevezetendő egyszerűsített nemzeti eljárásrendben pedig keveredni fog a meghívásos és hirdetményes eljárás minden előnye. Az ajánlattévő köteles legalább három ajánlattevőt felkérni ajánlattételre, a saját és a közbeszerzési hatóság honlapján egy ismertetőt kell közzétennie az általa elindítandó beruházásról – összegzett.

Ehhez bárki csatlakozhat, ha meg tudja ugrani az alkalmassági kritériumokat – hangsúlyozta Császár Dániel, megjegyezve, ilyen mértékű átláthatóság-növelési intézkedés nem volt még a közbeszerzések történetében.

Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, a harmadik napon tartott előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság beindult növekedése lehetőséget teremt a nehezebb időkre való felkészülésre. A kormányzat “árgus szemekkel figyeli” a külföldi eseményeket, amelyek közül a kínai gazdasági növekedés lassulását és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, mint kockázati tényezőket, de közben végrehajtja a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket. Az aktuális gazdaságpolitikai helyzetképet felvázoló részében előadásának, úgy fogalmazott, hogy a gazdaság a 3% körüli növekedési pályán maradhat, “reményeink szerint ez magasabb is lesz”. Magyarország bizonyította: ösztönözhető a gazdasági növekedés úgy is, hogy nem növekszik az államadósság. A miniszter szerint az országnak szüksége lenne arra, hogy a hitelminősítők javítsák az adós besorolását, többek között azért is, mert ez csökkentheti az állampapírok hozamát, és ez szerinte indokolt is lenne. Ugyancsak külön szólt a beruházások növekedéséhez szükséges hitelbővítés szükségességéről, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely szavai szerint két év alatt a felére csökkenhet. Fontos és szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti keresletcsökkenés – jegyezte meg. Ezt a kormányzat olyan programokkal próbálja segíteni, mint például a Jedlik Ányos terv, de mint említette, e tekintetben is érdemes például a német elképzelésekre figyelni. Megjegyezte azt is, hogy a fenntarthatóság eléréséhez hozzájárulhat a bürokrácia csökkentése, amelyben további lépéseket terveznek, illetve a belső kereslet növelése, amit többek között az életpálya-modellek bevezetésével is segítenek.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint, a sikeres költségvetési konszolidáció eredményeinek megőrzéséhez és a gazdasági növekedés felgyorsításához az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség.

Összességében a há­rom nap alatt a ha­gyo­má­nyos té­mák - a nem­zet­gaz­da­ság hely­ze­te, a bank­rend­szer ak­tu­á­lis kér­dé­sei, a mo­ne­tá­ris po­li­ti­ka és a költ­ség­ve­té­si fo­lya­ma­tok vizs­gá­la­ta, az eu­ró­pai uni­ós for­rá­sok fel­hasz­ná­lá­sa - mel­lett, több mint 140 elő­adás fog­lal­ko­zott az észak-ma­gyar­or­szá­gi ré­gió spe­ci­á­lis hely­ze­té­vel is, az új­ra­ipa­ro­sí­tás­sal, a fog­lal­koz­ta­tás és a szo­ci­á­lis szfé­ra prob­lé­má­i­val, a ha­tár men­ti együtt­mű­kö­dés le­he­tő­sé­ge­i­vel, a köz­le­ke­dés fejlesztésével és a tu­riz­mus­sal.

A köz­gaz­dá­szok leg­ran­go­sabb és leg­na­gyobb éves össze­jö­ve­te­lé­nek két ple­ná­ris és 13 szek­ció­ülé­sén, ve­ze­tő gaz­da­ság­po­li­ti­ku­sok, kor­mány­za­ti szak­em­be­rek, ban­ki ve­ze­tők, gya­kor­ló vál­la­lat­ve­ze­tők, gaz­da­ság­ku­ta­tók és egye­te­mi tanárok tar­tot­tak elő­adá­so­kat.

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságot (SZMKT) a rendezvényen Pogány Erzsébet, a társaság elnöke, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Pásztor István, a Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás elnöke, valamint Szegedy László és Sohajda Péter képviselte.

A csak­nem hat­ezer ta­got szám­lá­ló Magyar Közgazdasági Társaság a ma­gyar köz­gaz­dá­szok leg­ré­geb­bi szak­mai szer­ve­ze­te, köz­hasz­nú egye­sü­let és fennállása 121. évével az el­ső ha­son­ló szak­mai-tu­do­má­nyos szer­ve­ze­tek kö­zé tar­to­zik Európában.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács el­nö­ke, zár­sza­vá­ban si­ke­res­nek ne­vez­te a ren­dez­vényt, "kül­de­té­sün­ket be­töl­töt­tük".
Mint mond­ta: „… aki pénz­ről be­szél, az az em­ber­ről és a po­li­ti­ká­ról is be­szél, itt és most mindezek­ről szó volt, pénz­ről, em­ber­ről, po­li­ti­ká­ról.”

A ván­dor­gyű­lést jö­vő­re Kecskeméten ren­de­zik meg.

Az eseményről készült képeket megtekinthetik a Képgalériánkban.

Forrás: MTI,  Szegedy László

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia