kedd, szeptember 19, 2017

Keresés

Tizenöt éves lesz a közös európai fizetőeszköz az euró

2186Tizenöt éves lesz a közös európai fizetőeszköz, az euró, amely 2002 januárjában váltotta le az egységes pénznemhez csatlakozó országok nemzeti valutáit. Nem fizikai valójában ugyanakkor már 1999-ben megjelent számlapénzként, ekkor rögzítették az egyes tagállamok pénznemeinek árfolyamát az euróhoz.

Ma már 19 uniós ország 340 millió állampolgárának hivatalos fizetőeszköze az euró, de ezt használják Montenegróban, Koszovóban és többek között az afrikai Zimbabwéban is.

A kerek évforduló kapcsán adódik a kérdés, hogy megérte-e az európai integráció egyik legnagyobb szabású kísérlete, amelynek még magyar vonatkozása is van, hiszen Lámfalussy Sándor professzort szokás az euró atyjaként emlegetni.

Az euró mint pénznem egyértelmű siker, hiszen nem csak az EU-ban használják külkereskedelmi elszámolásokhoz, sőt az amerikai dollár után a második legjelentősebb deviza, sok jegybank is euróban tartja devizatartalékait, az államkötvény-kibocsátások is euróban történnek a legtöbbször a dollár után. Nemzetközi szinten a jüan, jen és angol font elenyésző súlya mellett a világ devizapiaca lényegében egy kétszereplős játék, ahol dollárral és euróval fizetnek.

Az eurózóna elmúlt tizenöt évének megítélése már bonyolultabb. A kis, nyitott gazdaságú országoknak nem feltétlenül éri meg saját pénznemmel küszködni. Ezért is csatlakozott Szlovénia, Szlovákia, Észtország és Lettország is az eurózónához .

Nem egyértelmű ugyanakkor a centrumállamok és a perifériaországok helyzetének megítélése. A németek például úgy tartják, hogy az euró alacsony kamata miatt nehezebb megtakarítani, ez pedig hátrányosan érinti a német bankbetéteket. A szakemberek szerint azonban a német márkát is hasonlóan alacsony hozamkörnyezet jellemezné ma, mintha nem vezették volna be az eurót.

Az euró értékálló pénz, az elmúlt másfél évtized inflációs adataiból az szűrhető le, hogy az áremelkedés üteme nem haladta meg a német márka korábbi inflációs szintjét.

Az euró keménysége Dél-Európában okozott komoly gondokat, vagyis a közös fizetőeszköz hibái itt jelentkeztek. A perifériaországok nagy tanulsága, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni például az olasz lírához, spanyol pesetához, portugál escudóhoz vagy éppen az ír fonthoz képest alacsony kamatú euróval, részben ez vezetett az eladósodáshoz és végső soron a csalódáshoz.

Sokak szerint Görögországnak jobb lenne az euróövezeten kívül, mivel akkor sikeresebben tudná gyengíteni saját valutáját, amivel egyfajta versenyelőnyhöz juthatna, az euró túl erős árfolyama erre nem ad lehetőséget. Az EU-ban a gazdasági problémákért a politikusok és a közvélemény egy része is a közös fizetőeszközt okolja. A szakemberek szerint az euró kemény pénz, vagyis nagyon nehéz leértékelni, az árfolyamával nem lehet játszani.

Egy árfolyam leértékelése, az állam által gerjesztett infláció lényegében legalizált lopás. Ezt nem tudják a perifériaállamok megcsinálni az euróval, vagyis nem játszhatnak az árfolyammal.

Hasonló okokból tolja egyre távolabb Magyarország is az egyébként elvileg kötelező euróbevezetés dátumát. A saját nemzeti valuta használata sérülékennyé és sebezhető teszi azt.

A közös valuta jövője nem kérdéses, hiszen a legfrissebb felmérések szerint az európaiak 56 százaléka tartja jó dolognak az eurót, miközben a következő generáció, a 15–24 éves fiatalok nagyobb arányban, 68 százalékban állnak ki mellette.

Gazdaság.sk/Finance.sk
Fotó: delhir.hu

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia