kedd, szeptember 19, 2017

Keresés

Elindult a családi vállalkozások éve program

2234-1Kedden Felvidéken, a komáromi Tiszti pavilonban is megnyitották a „2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve" programot. A gazdasági fejlesztéseket kitűző családi vállalkozások éve program célja, hogy a Kárpát-medencében megerősödjenek a magyar vállalkozások, különösen azok, ahol házastársak, testvérek vagy több generáció képviselői dolgoznak együtt.

A konferenciát Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kimentette a pártelnököt, Menyhárt Józsefet, aki a nemrég elhunyt Kolár Péter temetésén vett részt Kassán. Kolár Péter emlékének a konferencia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak.

Őry Péter bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy a program a további tervezett gazdaságfejlesztési programokkal kiegészítve segíteni fogja azt a tudatot, hogy érdemes magyarnak maradnunk a szülőföldünkön. „Már nem elég az oktatást és a kultúrát támogatni, az itt élők gazdasági fejlődését is segíteni kell. Ehhez pedig szükséges, hogy a lehető legtöbb sikeres pályázat érkezzen a Felvidékről" – fogalmazott.

2234-2 

 

Szilágyi Péter, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára bővebb beszámolót tartott a nemzetpolitika tematikus éveiről. Az előadás fő gondolatát az új Alaptörvény adta, amelynek alapján Magyarország már nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a külhoni magyarságért. Jelenleg a Kárpát-medencében 12 millió magyar él, és további 3-3,5 millióra tehető a diaszpórában élő magyarok száma szerte a világon. „Ezért nyugodtan nevezhetjük a magyart világnemzetnek" – mondta Szilágyi.

Előadása szerint a nemzetpolitika 2010 óta magasabb fordulatot vett. A honosítások száma a Kárpát-medencében elérte a 830 ezret, és további 110 ezer embernek adták vissza elvett magyar állampolgárságát a diaszpórákból. A nemzetpolitikai támogatások összege is látványosan emelkedik. Tavaly mintegy 91 milliárd forintot költöttek különböző formában a határon túli magyarok támogatására – összegezte.

Hangsúlyozta, nemcsak az összegek emelkedtek, hanem a támogatási célok is módosultak. Míg az első tematikus évek elsősorban az oktatásról szóltak, a 2015-ös évben már gazdasági témákat is érintettek, amikor a szakképzést helyezték az év középpontjába. A 2016-os év pedig már a vállalkozásfejlesztést célozta meg, ahol a kedvezményezettek a fiatalok voltak. A program nem csak egy 600 millió forintos pályázati kiírásból állt, ahol 16 felvidéki fiatal is sikeres volt, de elindítottak egy fiatal vállalkozói példaképversenyt és komoly felmérést készítettek a fiatal vállalkozókról. A kutatások megmutatták, hogy nincs kialakult mentori környezet a vállalkozók részére, és a vállalkozók támogatásként nemcsak tőkét várnak, hanem tanácsot, bátorítást, kapcsolatrendszereket és új piacokat – derült ki Szilágyi Péter előadásából.

Az államtitkár-helyettes egyik legfontosabb megállapítása a megfelelő pro-aktivitásról szólt, nem csak a gazdaság, de az élet minden területén, mert a magyar kormányzat csak azt tudja támogatni, amit az itteniek igényelnek. Például hiába támogatná az autonómiatörekvéseket, ha a felvidékiek nem nyilvánítják ki erre vonatkozó igényüket.

Az eddigi tematikus évek programjai folytatódnak, igaz már kisebb összegekkel – tudtuk meg. A fiatal vállalkozók támogatására az idén 250 millió forintot szánnak.

Az idei 2017-es év a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz, amelyre egy milliárd forintot szánnak. A 600 millió forintos pályázati kiírás mellett szakmai programokat és további felmérő kutatásokat terveznek. A tavaszi körút folyamán találkozókat szerveznek a családi vállalkozásoknak, lesz egy nyári képzés és ősszel pedig ágazatspecifikus vállalkozási képzéseket terveznek. A pályázati kiírás nyárra várható.

2234-3 

 

Családi cégek alatt azokat a vállalatokat értik, ahol két generáció együtt dolgozik (apa-fiú vagy nagyszülő-unoka), vagy az egygenerációs családi cégeket, mint például a testvérek vagy házastársak közös vállalkozását.

A tematikus év indokoltságára Boross Dávid, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) társelnöke mutatott rá. A rendszerváltozás után, a 90-es években alapított cégek tulajdonosai, vezetői most lesznek 60-70 évesek, akiknek meg kellene oldaniuk cégük jövőjét. Felhívta a figyelmet arra, hogy nyugaton, ahol a szocializmus nem szakította meg a vállalkozások életét, a generációváltás nem jelenik meg ennyire ciklikusan a társadalomban. „A cégalapítók általában érzelmileg kötődnek a vállalatukhoz és a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozásoknak csupán egyharmada éli túl a generációváltást. A vállalkozások másik harmadát eladják, a maradék pedig megszűnik, vagy elhal" – mondta Boross.

Kiemelte, a legfontosabb, hogy a fiatalokban van-e szándék a vállalkozás átvételére. A cég átvétele pedig nemcsak jogi átírásról szól, hanem a fiatalnak át kell vennie (megharcolva a szülővel) a céget. Véleménye szerint a fiataloknak is van szerepük a vállalkozások fejlődésében. Száz éve még a vállalat sikeréhez elég volt ugyanazt és ugyanolyan jól csinálni, mint ahogy az apa tette. Az ötvenes évektől már a vállalkozásnak generációnként, azaz 25-30 évente szüksége volt valamilyen fiatalos innovációra. Manapság az innováció kényszere már lerövidült 5-10 évre.

A program jó példák, sikeres családi cégek bemutatkozásával, kerekasztal-beszélgetéssel és műhelymunkával folytatódott.

Reméljük, ez a tematikus év is annyira sikeres lesz, mint volt a tavalyi Fiatal vállalkozók éve elnevezésű program, „hogy a szülőföldjükön helyben tudjuk tartani a fiatalokat, a családokat, a nyertesek munkát tudjanak adni a közösségük tagjainak, fejlődjön a magyarság gazdasági ereje és növekedjen a magyar kézben lévő vagyon", hangzott el végezetül.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia