péntek, szeptember 21, 2018

Keresés

Fókuszban a kis- és középvállalkozások

1896Napjaink gazdasági híreit elsősorban a globális nagyvállalatok uralják, pedig az emberek életében sokkal nagyobb mértékben van jelen a kis- és középvállalkozók szegmense. Ennek jegyében tesszük közzé Dr. Antalík Imre (Selye János Egyetem) rövid írását a hazai KKV-ről. A cikk a KKV-k támogatása című konferencia egyik fontos előadásából született. A konferenciát október 6-án, Komáromban szervezte meg az OTP banka Slovensko, a pozsonyi Magyar Nagykövetség, valamint a Magyar – Szlovák Kereskedelmi- és Iparkamara.

A kis- és középvállalkozások szektora napjainkban olyan kulcsszavakkal szerepel egy-egy mondatban, mint például a „versenyképesség", az „innováció", a „növekedés", a „foglalkoztatás", vagy a „gazdaságunk motorja". Ez a kéz a kézben járás egyáltalán nem a véletlennek köszönhető, hanem a kis- és középvállalkozói szektor átalakulásának. A lokális térből kilépve – a helyi fogyasztói igények eddigi kielégítését nem feladva – már a globális ellátási láncok elemeként is egyre nagyobb számban találunk a szektorhoz tartozó vállalkozásokat.
Annak ellenére, hogy a közbeszédben a kis- és középvállalkozói szektor (KKV-szektor) leggyakrabban egyfajta gyűjtőfogalomként jelenik meg, nem egy azonos jellemzőkkel rendelkező csoportról beszélünk. A szektor szereplői közt jelentős eltéréseket tapasztalhatunk méretben, ágazati szempontból, jogi formájuk alapján, az üzleti modell szempontjából, a tevékenység földrajzi kiterjedése alapján, akárcsak a tulajdonosi kör összetétele és motivációi, a működés időtartama, az életciklus, és még sok egyéb jellemző mentén is.
A KKV-k esetében a 2015-ös évre vonatkozóan a legjellemzőbb trendeket, leírásokat megtalálhatjuk a KKV-kat támogató állami ügynökség, az SB Agency által készített jelentésekben, a Statisztikai Hivatal különböző adatbázisaiban, illetve az Európai Unió publikációiban:
- Szlovákiában mintegy 535 ezer szubjektum sorolható a szektorhoz, melynek mintegy kétharmada természetes személyként, egyharmada pedig jogi személyként vállalkozik;
- az összes vállalkozás 99,9%-a a KKV-szektorhoz tartozik (a vállalkozások méret szerinti megoszlása az alábbi: 96,9 % mikrovállalkozás, 2,5% kisvállalkozás, 0,5% középvállalkozás és 0,1% a nagyvállalatok aránya);
- a szektor a lakosság teljes foglalkoztatásából mintegy 58%-kal, a vállalati szektoron belül pedig 73%-kal veszi ki a részét, ami hozzávetőlegesen 1,3 millió lakost jelent;
- az EU 28 tagországával összehasonlítva: nálunk a szektoron belül a kisebb méretű vállalkozásokat nagyobb arányban találjuk meg, és ezek jóval nagyobb arányban veszik ki a részüket a foglalkoztatásból;
- a szektor által képzett hozzáadott érték mintegy 75-80%-át az ipar, az építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások képezik, ezekhez az ágazatokhoz sorolhatóak hozzávetőlegesen ilyen arányban a KKV vállalatai is;
- a szektor szereplői közül csupán kb. 5%-uk folytat exporttevékenységet, és a szektor csak kb. 30%-al részesedik az ország export-teljesítményéből, az export- és importtevékenység legnagyobb arányban az EU-tagországaihoz köthető;
- az országon belül regionális különbségek tapasztalhatóak a vállalkozói kedvet, aktivitást tekintve (Pozsony kiemelkedése, a nyugat-keleti lejtő megléte).
Az EU 28 tagországában végzett felmérés (SAFE Survey) alapján a legjelentősebb problémák közé tartoznak:
- a fogyasztók megtalálása;
- a képzett munkaerő, illetve menedzserek megtalálása;
- a verseny;
- a termelési és munkaerő-költségek;
- a szabályozás és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés.

Az EU KKV-politikájában épp ezért az ilyen problémákra való reagálás eszközei jelennek meg hangsúlyosan: a vállalkozásbarát környezet kialakítása, az vállalkozásra való ösztönzés, a nemzetköziesedés elősegítése, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, az innováció elősegítése, illetve információnyújtás és különböző közvetítőhálózatok működtetése.
A vállalkozások számára elérhető támogatásokat az alábbi táblázatban találhatjuk meg. A támogatások nem csupán anyagi formát ölthetnek, de tanácsadói, képzési tevékenységet, esetlegesen közvetítést, információnyújtást, vagy érdekképviseletet is takarhatnak. A szektor összetétele heterogén, így a támogatási rendszer komplexnek tekinthető, első látásra akár áttekinthetetlen is lehet. A támogatások közti eligazodásban az alábbi linkgyűjtemény is segíthet, amellyel könnyebben juthatunk el az aktuális pályázati kiírásokhoz, elérhetőségekhez, információs anyagokhoz, weboldalakhoz.

1896-1

Amennyiben a társadalom forrásaiból a vállalkozásokat támogatják, akkor elvárható, hogy a gazdasági és társadalmi célokkal összhangban legyen a hatékony forrásfelhasználás, illetve a támogatott vállalkozói alanyoknál a társadalom szempontjából (is) pozitív hatások jelentkezése. A vállalkozásoknak elsősorban nem a támogatásokból, hanem a piacról, a piacból kell megélniük.
A specifikus támogatási formák megléte mellett, azonban ne feledjük, hogy az általános vállalkozói környezet minőségének javítása (például a szabályozói környezet és a foglalkoztatási feltételek, a kiszámíthatóság növelése, a terhek csökkentése, az infrastruktúra fejlesztése és egyéb külső környezeti tényezők) széles körben segít(het)i a vállalkozói tevékenység folytatását.

Antalík Imre, a Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Karának adjunktusa. Kutatási területei, a regionális gazdaság és a KKV-k versenyképessége.

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia