hétfő, március 30, 2020

Keresés

Szlovák homokszem került az eurózóna fogaskerekeibe

Ilyen címmel közölt írást a BruxInfo internetes portál a szlovákiai görög mentőcsomag körüli huzavonáról. Szlovákia nem kíván részt venni a görög mentőakcióban és az Eurócsoport sürgetése ellenére továbbra is feltételekhez köti aláírását ahhoz a pénzügyi stabilitási eszközhöz, amely a jövőben bajba jutó eurózóna-tagoknak hivatott mentőövet dobni – derült ki a 16-tagú euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői találkozóját követően. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter hétfőn közölte, hogy Szlovákia a korábbi kormány politikai döntése ellenére sem kíván anyagilag hozzájárulni a Görögországnak három évre kilátásba helyezett, összesen 110 milliárd eurós kölcsönhöz.

Az új szlovák kormány az esetlegesen Görögország nyomdokába lépő eurózóna-tagok megsegítésére létrehozott maximum 440 milliárd eurónyi összegű európai pénzügyi stabilitási eszköz esetében is tovább halogatja aláírását, jóllehet erre hétfőn is sürgették a szlovák pénzügyminisztert az Eurócsoport tagjai és hasonló nyomásgyakorlásra számíthat a hétfő óta Brüsszelben tárgyaló Iveta Radicová új kormányfő is.„Világossá tettük a szlovák kormány számára azt az elvárásunkat, hogy aláírja a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló keretmegállapodást, végre hajtva az előző kormány által tett kötelezettségvállalást” – hangsúlyozta az Eurócsoport ülését követően Jean-Claude Juncker, a grémium elnöke. Juncker ugyanakkor az új szlovák miniszterelnökkel tartandó kedd délelőtti találkozója előtt nem kívánt ennél több részletet elárulni az ülésen a kérdésről folytatott vitáról. A jobbközép szlovák kormány még ellenzékben kategorikusan elutasította Szlovákia részvételét a két pénzügyi mentőcsomagban, és most miközben továbbra is elzárkózik a görög kölcsönnyújtásban való részvételtől, megpróbál kedvezőbb feltételeket kialkudni partnereitől annak fejében, hogy aláírja az európai pénzügyi stabilitási eszköz létrehozásáról rendelkező keretegyezményt. 

A Luxemburgban regisztrált cégnek annak vezetője, Klaus Regling szerint a 16 eurózóna-tag közül 13 már a részvényese, miközben tizenöten aláírták a keretmegállapodást. A három késlekedő ország közül kettőben, Olaszországban és Belgiumban még nem zárult le a parlamenti jóváhagyási procedúra, Szlovákiának azonban politikai fenntartásai vannak. Az Eurócsoport elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig csatlakozó részvényesek együttes pénzügyi kötelezettségvállalása meghaladja a 90 százalékos szintet, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy a német Finanzagentur és az Európai Beruházási Bank által megtámogatott pénzügyi stabilitási eszköz megkezdhesse a kötvények kibocsátását a piacon, hogy az ebből befolyt pénzt kedvezményes kölcsön formájában aztán a rászoruló országoknak továbbíthassa. Miként azt Klaus Regling elismerte, pénzügyi-szakmai érvek szólhatnak amellett, hogy az új grémium próbaképpen néhány milliárd euró erejéig megkezdje a kötvénykibocsátást, ám ettől „konkrét ügyfelek” (értsd rászorulók) hiányában a pénzügyminiszterek inkább eltekintettek.

Regling mindenesetre közölte, hogy a pénzügyi stabilitási eszköz nagyon közel áll ahhoz, hogy teljesen működőképes legyen. A műveletek megkezdéséhez formailag tehát nincs szükség a szlovák aláírásra, az azonban elemzők szerint nagyon furán venné ki magát és kifejezetten negatív üzenete lenne, ha nem venne részt az eurózóna mindegyik tagja a projektben.

BruxInfo

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia