csütörtök, szeptember 19, 2019

Keresés

Tanácsok a magyar EU-s elnökségnek

Az elnökség zökkenőmentes lebonyolításához elengedhetetlen az átlátható működés, valamint a belső kommunikáció tökéletes működése, mondta Ján Vilén Finnország magyarországi nagykövete szombaton, a Magyarországi Európa Társaság és a Közép-európai Egyetem EU Bővítési Tanulmányok Központjának közös szervezésében megrendezésre került workshopon - írja az EurActiv portál. A nagykövet szerint a siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adminisztráció minden vezető tagja, az elnökség hat hónapja alatt, a hét minden napján 0-24 órában elérhető legyen. Elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a miniszterek számára nem a nyelvtudás a legfontosabb, hanem az, hogy ismerjék a Tanács eljárási szabályait, „ha nem akarják, hogy kollégáik leckéztessék őket”.

A kommunikáció szempontjából közelítette meg a kérdést Steven Van Hecke, az Antwerpeni Egyetem kutatója is, aki szerint a magyar elnökségnek a jelenlegi intézményi körülmények között nincs esélye arra, hogy érdemben változtasson az Unió magyarországi megítélésén, viszont nagyon sokat javíthat, vagy éppen ronthat az ország uniós hírnevén. Éppen ezért a belga kutató azt tanácsolta a magyar elnökégnek, hogy erőforrásait a brüsszeli PR-ra összpontosítsa, és ne hagyja elaprózódni a belföldi kommunikációra.

Urkuti György, a Külügyminisztérium EU elnökségi kommunikációs főosztályának vezetője elmondta, az elnökség két szóvivővel készül a brüsszeli igényeknek eleget tenni, közben pedig egy szóvivő az itthoni sajtónak áll állandó rendelkezésére. A főosztályvezető hangsúlyozta, három kommunikációs kritérium teljesülését tartja elengedhetetlennek: gyorsaság, pontosság és hitelesség. A főosztályvezető elmondta továbbá, hogy az elnökségi kommunikációban nagy hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy a kormány tagjai is különbséget tegyenek a belpolitikai és uniós politikai szerepük között. „Nagyon egyértelműen el kell különíteni a hazai és az uniós üzeneteket egymástól, mert a keveredés zavart okozhat az elnökségi ügyekben.” - mondta Urkuti.

A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül Szlovénia volt az első, akire a soros elnökségek rotációs rendszerében sor került. 2008 januárjában a kis nyugat-balkáni ország alacsony várakozások mellett kezdte meg elnökségét, végül azonban sokat dicsért, zökkenőmentes félévet zárt. A szlovén elnökséget értékelve Anton Bebler, a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karának professzora elmondta, Szlovénia valóban jól teljesített, de elszalasztotta az alkalmat a kezdeményezésre, így nem hagyott nyomot maga után. A professzor azt javasolta Magyarországnak, hogy kezdeményezéseiben legyen kreatív, de ne próbáljon meg elérhetetlen célokat állítani saját maga elé, hanem koncentráljon csak a legfontosabb prioritásokra.

EurActiv

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia