kedd, június 18, 2019

Keresés

A tagállamok jóindulatán múlik a román határnyitás

Románia elvileg jövőre beléphetne a schengeni övezetebe, vagyis részévé válhatna a most 25 tagú, határok nélküli európai térségnek - írja az EurActiv portál. Bukarest azonban jelentős lemaradásban van a felkészüléssel, így csatlakozása a tagállamok jóindulatától függ, véli egy román kutatóintézet. Az Európai Politikák Romániai Központja (CRPE) bukaresti agytröszt „Schengenre készen? Az engedékenység bajnokai” című tanulmánya szerint Románia nem lesz képes határidőre végrehajtani az ország Schengeni csatlakozásához szükséges változtatásokat. Az ország elvileg 2011 márciusában, a magyar elnökség alatt válna a belső határoktól mentes térség részévé, amihez 31 intézkedést kellene végrehajtania. Schengeni tagsága esetén, Romániának kell majd a második leghosszabb szárazföldi határszakaszt ellenőriznie a térségből. Az első a finn-orosz határ, amely 1340 km hosszan nyúlik el. A jelentés rámutat arra is, hogy az illegális bevándorlás és embercsempészet szempontjából a román-moldáv, illetve a román-ukrán határszakaszok lesznek az EU külső határainak egyik „legnehezebben” védhető részei. Az ország Schengeni csatlakozása következtében azonban Románia és Magyarország között megszűnne a határellenőrzés.

A tanulmány szerint sok területen még nem látszik a munka vége. A reptéri szabályozás terén csúszásban vannak a hatóságok, a szabályok szerint ugyanis el kell különíteni a Schengeni, illetve a nem Schengeni térségbe irányuló utasforgalmat. De késedelmet tapasztaltak a Schengeni rendszer működésének lelkét adó Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazásánál is. Ez a rendszer köti össze a tagállamok rendőrállomásainak informatikai rendszerét, lehetővé téve a gyors információcserét. Általában minden rendőrállomást rá kell kötni a hálózatra, ám a CRPE szerint Romániában ez egyelőre csak a nagyvárosokban történt meg. A tanulmány megállapítja továbbá, hogy lemaradás tapasztalható a rendőrök informatikai kiképzésében is, amely a SIS működtetéséhez lenne elengedhetetlen.

„Két-három éven keresztül semmi nem történt.” - állítja Ciprian Ciucu, a jelentés szerzője. Véleménye szerint a román kormány csak az elmúlt időszakban mutat elköteleződést a teljesítés iránt. „elképzelhető, hogy nem teljesítjük a schengeni [felkészültségi] tesztet.” - írja Ciucu.

Románia mellett Bulgária készül 2011-ben a schengeni övezethez csatlakozni. Az Open Society által készített hasonló kutatás azt vizsgálta, hogyan halad Bulgária a számára lefektetett 48 intézkedés végrehajtásával. A tanulmány következtetése a román esetre rímel: nem valószínű, hogy a szükséges törvénykezést jövő év márciusáig végre lehet hajtani. Ahogy azonban a címe is mutatja (Bulgária schengeni csatlakozásra való felkészülése nagyrészt a határidőn belül lezárul), ez az elemzés teljesen más megvilágításba helyezi az országot.

A Schengeni térség 25 tagállama jövő hónapban döntene arról, hogy támogatja-e Bulgária és Románia csatlakozását. Az EurActiv bolgár partnre, a Dnevnik híradásai szerint azonban Németország nem így tervez. A német kancellár, Angela Merkel, hétfői (október 11.) szófiai látogatása során úgy fogalmazott, nem számít döntésre az ügyben novemberben. Merkel egyértelművé tette, hogy a nyugat-európai országokban megjelenő, több tízezer román és bolgár származású roma ügyét nem lehet a schengeni csatlakozás ügyétől elválasztani.

Nemcsak Németországnak vannak fenntartásai, Franciaország különösképpen ellenzi a román és bolgár Schengen-csatlakozást. Legalábbis addig, amíg az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) életben van. A CVM a két ország uniós csatlakozásakor került bevezetésre, miután a két ország nem ültette át teljes mértékben a közösségi jogrendszert saját joganyagába. Miután továbbra is vannak e téren problémák, az EU miniszterei szeptemberben úgy döntöttek, további egy évvel meghosszabbítják a CVM időtartamát.

„Ez nem csak Franciaország véleménye. Úgy vélem, hogy minden kormány azon a véleményen van, hogy ameddig a kontrollmechanizmusban lefektetett feltételek nem teljesülnek, addig számos dolog nem kivitelezhető, köztük az Unió külső határainak megfelelő ellenőrzése. Senki nem ellenzi ezt az álláspontot.” - mondta Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár, szeptember 13-án Brüsszelben.

A schengeni határok megnyitása azonban politikai döntés is lehet. „Bukarest és Szófia számára a Schengeni térséghez való 2011-es csatlakozás elsősorban politikai kihívást jelent, amelynek hatásai elsősorban pszichológiaiak, nem pedig gazdasági, vagy szociális.” - írja a román kutatóintézet elemzése. A románok és a bolgárok életkörülményei ugyanis nem fognak változni a schengeni csatlakozás következtében, de a tény, hogy úgy léphetnek át a határon, hogy nem kell ellenőrzés miatt megállni, segíthet legyőzni a második soros európaiság komplexusát.” - véli a tanulmány.

EurActiv

Minden jog fenntartva, Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2010
A honlap a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. támogatásával készült. Created: namedia